Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan tudnám elfelejteni az előző barátnőm?
- Sziasztok!
Sajnos tavaly szakított velem az a lány akivel én leszerettem volna élni az életem. Szépen elterveztünk mindent és ezt azóta sem tudom megemészteni. Sajnos nekem generalizált szorongásom van, aminek nagyon nem örülök. És én még dupla érzékenyebb is vagyok mindenre pl. kapcsolatok kialakítására, bátran belevetni dolgokba magam stb. Szóval tavaly előtt sikerült ezzel a lánnyal és végre úgy megörültem, hogy na most talán sikerült megtalálni azt a valakit aki hiányzott az életemből... és itt vagyok a nagy magányosságban... nélküle. Nem tudom megemészteni! Új kapcsolat azóta pedig nem is volt. Várom talán a csodát.Mindik ekörül jár a gondolatom: mikor először megismertem, fogtam meg a kezét, mikor bemutatott a családjának stb. ... most is a sírás kerülget, ha vissza gondolok! Egyébként rendkívüli szép lány volt. Egyszerű és szép! És mindennek vége...
- A kérdésem pedig az, hogy kinek hogy sikerült túl tennie magát azon, hogy elhagyták? Megfogadok minden tanácsot és megpróbálom a még egyelőre lehetetlent. Ahogy telik az idő nem, hogy egyre jobban elhúzódnék tőle, hanem egyre jobban fáj a szívem.
Köszönöm előre is aki válaszol! (Lusta voltam átnézni, elnézést, ha mondattani vagy helyesírási hiba van a sorok között!)
Egy szomorú debreceni 29 éves srác.
elmentem dokihoz, felírt gyógyszert majd elmentem sportolni. 2 hét depi volt, azóta mintha kicseréltek volna :) 2év után
Nincs stressz, alkalmazkodási kényszer, a magam ura vagyok
Szerintem van egy holtpont, ami után már az ember lelkének nem fáj annyira, és az emlékek is lassan, de elkopnak. Én is ezen megyek át, és fogalmam sincs mikor "engedem el" belül az illető lányt.
Meg azt vettem észre, hogy sokszor ha görcsösen akarunk vmit, akkor tutira nem akar összejönni, amikorra meg már rálegyintünk, akkor meg hirtelen elmozdulás van.
Egyébként akkor sokkal könnyebb, ha van negatív emlék, ami miatt meg jól esik nem tűrni tovább. Viszont akit nagyon megszeretünk, ott a gyászfolyamat is erősebb.
1-es: Igen, talán mégis csak egy kis sanszot adtam magamnak azzal a "Debrecennel" hátha... :) Mert összejönnék én mással, de nekem már csak ezek a felületek maradtak ismerkedés gyanánt... szomorú, de az utcán kellene találni... ha menne!
3-as: Akkor neked is kitartást kívánok. Túl kellene lépni és már napok vagy hetek óta fontolgatom a kiírást. Mert már nem tudtam magamban tartani. Megfojtott volna ez a gondolat! Talán akkor eltudnám ereszteni, ha lenne más valaki. De akkor sem biztos de muszáj megpróbálni. Ám mivel van ez a betegségem, talán egy hasonló sorsban lévő lánnyal kellene ismerkedni. De hol és merre? Te ismerkedsz valahol? :) Üdv: Anowind
3-as vagyok. Én nem ismerkedem, mert tudom hogy az lenne a vége, hogy hasonlítgatnám, és akkor meg megalázok vkit, aki nem tehet semmiről.
A sorstárs sem hiszem hogy megoldás, mert az első romantikus közös emlékeket beárnyékolja egy fantom, akivel versenyezni kell..
Ha nem tudok "teljesértékűen" továbblépni, akkor most egy ideig pihentetem a témát, minek okozzak mégtöbb bonyodalmat. Nincs értelme úgy összejönni vkivel, hogy közben legszivesebben az előzővel sétálgatnék...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!