Alapvetően rendben lenne az életem más területeken, de barátnőm még 30-hoz közeledve sem volt. Pedig a vágy és a hiány egyre nagyobb és már ott tartok hogy másra sem tudok gondolni, semmit sem tudok élvezni. Mi értelme így élni?

Így még nem mondták és én sem gondoltam volna régebben hogy csúnya vagyok, de annyi visszautasítást (bocs nem vagy szimpi...blabla) kaptam az utóbb időben, hogy már lassan semmi önbizalmam, motivációm, bátorságom odamenni egy nőhöz és kezdem azt hinni hogy tényleg csúnya vagyok.

Pszichés problémám nem volt, de félek hogy emiatt majd kialakul.

Alapvetően mindenféle lánnyal próbálok ismerkedni és nincsenek nagy elvárásaim.

Egyalkalmas szexet én is össze tudok hozni. De már az sem boldogít.

Netről meg fogalmam sincs mit olvassak, mert nagy része hülyeségnek tűnik, meg csak az embert akarják lehúzni ezekkel az oktatóanyagokkal is.