Nem túl gáz csak úgy odamenni hozzá?

Szerintem egyáltalán nem gáz, sőt! A lány biztos meglepődne és örülne neki, hogy figyelmes vagy, beszélgetsz vele, érdeklődsz és esetleg közeledsz is felé!

Tapasztalatból mondom, ugyanez a szitu, van egy fiú, heti 1 óránk közös egy nagy előadóban és mindig megdobban a szívem, ha látom (habár sajnos nem lesz belőle semmi). Mondjuk mi már beszélgettünk többször is.

Mivel lehet kezdeményezni?

- Kérj kölcsön egy tollat, mondd, hogy a tiéd épp kifogyott.

- Kérd el az utolsó egy-két óra jegyzetét, mondván, hogy a sajátodat újraolvasva zavarosnak tűnik, és lehet, hogy elírtál valamit.

Aztán hálából hívd meg egy sütire vagy valamire :).

Akkor mit csináltok? Csak ültök és néztek? Valami tankönyv vagy nyomtatott jegyzet csak van. Kérd kölcsön azt. Mondd, hogy a tiéd nyomdahibás, és hiányzik belőle két oldal. Mivel már aláhúzogattál benne, nem tudod visszacserélni. Szeretnéd a hiányzó oldalakat lefénymásolni. Vagy ha kiosztott nyomtatott lapokról tanultok, mondd, hogy elkeveredett.

Legyél már kreatív! :D

Hagyd ki az órát olyankor, amikor amúgy is más dolgod van (csak ezért ne szkippelj egyet), keress rá neptunban azokra a hallgatókra, akik felvették ezt a kurzust, a neveket írd be facebook-keresőbe, ha szerencséd van, akkor fenn lesz, és ráírhatsz, hogy megkérdezd, mi volt az előző órán.

Nálunk nem nagyon vannak klikkek, és rengeteg ilyen üzenetet kaptam/írtam, hogy jegyzet kéne, tanár e-mail címe kéne, volt-e katalógus, mi volt. Ha kevesen jártok az órára, akkor meg adja magát, hogy egy 10 fős szeminárium miatt nem a 300 fős szakos csoportba fogod kiírni :)

Ezt mondjuk sose értem, hogy ha valakivel van lehetőség személyesen beszélni, akkor miért Facebookon kell bepróbálkozni. Ha élőben szólsz hozzá látod az arckifejezését, hallod a hanglejtését. Érzed, hogy szívesen beszél veled vagy kelletlenül. Sok mindent leszűrhetsz az első reakciójából. Míg az interneten gyakorlatilag vakon puhatolózol. A lány is meggondolja a választ írásban, valószinűleg egy semleges válasz fog visszajönni.

Ráadásul sokkal szimpatikusabb, ha élőben megkérdezed, hogy bejelölheted-e Facebookon, mintha a tudta nélkül kutatod ki és csak úgy ráírsz, anélkül hogy valaha is szót váltottatok volna.

De lehet, hogy csak én vagyok túl régimódi gondolkodású, és ma már az az elfogadott, ha nem egymásra mosolyogva, hanem a képernyőre meredve kommunikálnak az emberek.