Szerintetek egy 23 éves lány, nő az még fiatal? Vagy innentől kezdve már csak öregszik, és romlik az esélye mindenre?

Az emberek nem érzik sosem reálisan a korukat, ahogy például a testképüket sem.

Visszaktekintve csodálkoznak rá önönmagukra, hogy úristen milyen szép, fiatal, erős voltam, mennyi mindent lehetett volna :)

Én is sokat kattogok ezen, pedig fiú vagyok. Szerencsére fiatalabbnak nézek ki a koromnál, a személyimet a mai napig el szokták kérni. Amikor véletlenül nem kérik el, akkor szinte már dühöngök magamban, hogy "úristen, ilyen öregnek nézek ki?".

22F (leírni is rossz)

"romlik az esélye mindenre?"

Az attól függ, hogy neked mi az a "minden"?

Ha sugar deddy-t akarsz magadnak fogni, akkor igen, arra folyamatosan romlani fognak az esélyeid, ahogy átlépsz a húszas éveid második felébe. Sajnos ez így van.

Ha viszont normális párkapcsolatot akarsz egy átlagos férfival, aztán családot alapítani, akkor nem vagy elkésve semmivel, csak nyugi.

Azt vettem észre, hogy az öregedés olyan, mint mikor a kuka tele van műanyag palackokkal. Belelépsz, "laposra taposod", és akkor látod, hogy azta, még mennyi hely van, és ez a pár üveg (= év) alig teríti be a kuka alját.

Mert nem nagyon változunk. Megtanuljuk, hogy kell eljátszani a felnőttséget, de én szerintem kész voltam 13 évesen. Persze más ingerek is érnek, mint akkor, de alapjában ugyanaz vagyok.

23 év... az semmi. A 30 sem lesz semmi, és 40 évesen is ugyanez leszel. És remélem, megéred a 80-at, azt viszont nem remélem, hogy majd csak akkor jössz rá, milyen buta vagy. Élvezd az életet. Lehet, hogy holnap meghalsz. Senki sem fogja azt mondani, "hát igen, 23 év, az szép élet volt".

Én is így voltam, mikor betöltöttem a 21-et (pár hónapja), egyszerűen megmagyarázhatatlanul olyan világvége érzésem volt, hogy basszus, nagyon gyorsan telik az idő, és már túlvagyok a 20-as évekbe belépés mámorán. Arról nem is beszélve, hogy rosszul választottam egyetemet (rájöttem, hogy más érdekel igazán), és jövőre kezdek "új életet" egy másik szakon...:(

DE! Szerintem ez hülyeség. Nézd meg a régi képeidet, 1-2 évvel ezelőttről. Vagy akár 3-al. Változott valami úgy igazán? Elég nagy drogosnak/láncdohányosnak/alkoholistának/akárminek kellene lenned ahhoz, hogy változzon. Nekem talán az arcom lett beesettebb, mert elkezdtem sportolni, de őszintén szólva ha nem tudom, hogy melyik kép volt előbb, azt mondom, fiatalabbnak nézek ki a mostanin. És ott az a tény is, hogy mindig is érettebbnek tartottak a koromnál, aztán mégsem nyivákoltam, hogy 25-nek gondolnak. A kor nem egy hatalmas dolog, legfeljebb ha az ember 5-10 év alatt lezajló változásokat néz, az is inkább csak a fiatal felnőttkor elejéig számít nagy dolognak. Nagyon sokat tapasztalom, hogy összefolynak az évek, nekem is van 32 éves szaktársam, akit 25-nek néztem, és van 20 éves is, aki úgy néz ki, mint egy asszony. És úgy is viselkedik.

Ha te úgy öltözködsz, úgy hordod a hajad, és úgy viselkedsz, mint egy fiatal, nem lesz baj a koroddal, csak többet tapasztaltál. Nem azt mondom, hogy egy 30 éves nő öltözzön tininek, mert a Madonna-effekt szánalmas, tudni kell "megöregedni". Viszont 2-3-4-5 évekkel simán lehet játszani ezzel anélkül, hogy természetellenes, vagy zavaró lenne. Ez szerintem olyan dolog, mint a súly, végső soron az számít, ami látszik belőle. Ha leírom, hogy a 170 centimhez 70 kiló vagyok, mindenki egy husi lányra gondol, vagy legalábbis valami lágyabb alkatra... Ránézésre 60 kilónak mondanak, mert annyira alacsony a testzsírom az izomtömegemhez képest. De volt, olyan, aki húzta a száját, mikor megmondtam neki a súlyom, holott nem látott még képet sem rólam. Erre azt tudom mondani, hogy aki ennyire ostoba, annak a véleménye nekem egyszerűen nem számít. Így vagyok azokkal a hímneműekkel is, akik pofákat vágnak, ha a nő azt mondja, hogy 25 éves, aztán amíg nem tudta, nem volt semmi baja a dologgal. Ott rohadjon meg az ilyen szingliként, most komolyan. Szerintem az számít, amilyennek kinézel, és ezen nem 1-2 szülinap fog változtatni.:)

Tartsd magad formában, igyál sok folyadékot, vigyázz a bőrödre (hidratáld rendesen, és védd a leégéstől). És kerüld a káros szenvedélyeket, akkor nem nagyon fog rajtad az idő 25-27 évesen sem.:) A biológia majd a klimaxnál fog beleszólni a dologba, addig a változás inkább esztétikai és felfogásbeli csak, de addig van bő 30 éved. ;)

Mikor 23 éves voltam, egy 21 éves fiúval volt kapcsolatom.

Nagyon szégyelltem magam, hogy egy ilyen "fiatal" fiút szeretek, pedig én már milyen öreg vagyok, mit akarok tőle. Tetézte a dolgot, hogy ő még tanult, én már dolgoztam.

Ma már persze csak értetlenkedem, hogyan is gondolhattam ezt...de úgytűnik mindenki így van ezzel.