A romantikus férfiak miért nem találnak maguknak társat?

Ha a romantikus jelző azt takarja, hogy nyálas, nyavalygó, túlérzékeny, férfiatlan, akkor azért. Helyesen kéne használni a szavakat.

Szerintem egy férfi ne legyen romantikus alkat. Olykor-olykor lehet romentikus, időnként tegyen effajta gesztusokat a nők felé, de az egész karaktere ne kegyen az, mert a nők nem erre vágynak, hanem határozott, racionális gondolkodású férfira...

Én nőként sem vagyok nagyon romantikus. Nem szeretem az elcsépelt rózsát szórok a padlóra és hasonló típusú igazán eredeti ötleteket, amit romantikusnak mondanak. Nem kell nyálazni, éppen elég ha a másikat megbecsülöd, tisztelet, időt szánsz rá, figyelmes vagy és hűséges vagy hozzá, ezek tettek. A romantika meg nagyrészt szavak vagy tárgyak (ide értem a meglepetéseket is, wellnesst vagy utazást). A romantikát meg lehet játszani, a fentebb leírtakat viszont nem és éppen ezért a nagyon nyáladzó pasiktól a hideg futkos a hátamon.

A legtöbb ilyen esetben romantikus = olyan kanos, hogy hajlandó önmagát romantikusnak hazudni, hogy végre összeszedjen valakit.

Ahogy feljebb írják. Egy csomó romantikus férfi valójában nem romantikus, hanem önámító, manipulatív, passzív-agresszív, kangörcsös gyerek.