Majd ha 40-50 éves magányos férfi leszek, nem lesz családom (még van jó 8 évem 40 ig), akkor tud a munka, hobbi, egy kutya, ugyanolyan boldogságot okozni, mint egy szerető pár, gyerek?

Sajnos nehéz társat találni

Ne aggódj találhatsz barátnőt!

Bárki bármikor találhat magának társat nem kor függő

Az ember társas lény,ezért van szüksége társra

Sokan társra vágynak még se találnak sajnos :( 30N

"Bárki bármikor találhat magának társat nem kor függő "

Sokáig ezt hittem én is.

Nem szoktak 37-nek nézni a nők, de mikor kiderül, akkor két lépést hatralépnek az ismerkedésben (és nem 20 éves lányokról beszélek amikor ezt mondom, nem mozgat meg a nagy korkülönbség). Hányszor lehet hallani, hogy aki 35 felett egyedül van, azzal biztos valami baj van.

Másrészt pont a saját korosztályomon (30+) látom mindkét nemnél, hogy elkezdi elfogadni az egyedüllét.

Az utóbbi időben több olyan intelligens, csinos nővel találkoztam, aki évek óta egyedül van, de ha udvarolni próbálsz, szó szerint menekül (eleinte azt gondoltam, hogy csak én nem jövök be, amivel semmi gond nincs, de azóta többnél láttam, hogy minden férfire ez a reakció).

Szóval lehet, hogy bármikor lehet társat találni, de 30, még inkább 35 felett már nagyon nehézzé válik, akár nő vagy, akár férfi (persze ez az én véleményem, lehet, hogy tévedek).

"tud a munka, hobbi, egy kutya, ugyanolyan boldogságot okozni, mint egy szerető pár, gyerek?"

ezt nem kérdezed komolyan, ugye? a munka szeret téged? a hobbi szeret téged? a kutya az életed társa?

"Ha viszont boldog vagy most is mindezek nélkül, akkor igen."

tévedés.

Ezt előre tudod hogy majd magányos leszel? Nincs párod?

Egyébként nagyban függ az egyéntől, a beállítottságtól.

Sokan 40 éves kor körül élvezik legjobban a függetlenséget.

Én pl. ennek inverze vagyok. Sokkal jobban vágyom egy igazi társra, elköteleződésre mint eddigi életem során bármikor.

Eddig sajnos 2 komoly és hosszú kapcsolatom ment tönkre, mindennél jobban vágyom olyan társra akivel együtt tölthetem az életemet, már elég volt a "változatosságból"

Próbálom én élvezni az egyedüllétet, de ilyenkor mindig oda jutok, hogy miért próbálok magamnak hazudni??? Nem! Nem tudom már élvezni.

Szóval, beállítottság, tapasztalatok, addigi életvitel, sok dologtól függ.

"Próbálom én élvezni az egyedüllétet, de ilyenkor mindig oda jutok, hogy miért próbálok magamnak hazudni??? Nem! Nem tudom már élvezni."

végre, egy magához őszinte ember.

"Tudok olyan 40 es egész jól kereső mérnök férfit, aki úgy érzi jól magát (4 éve senkije), hogy minden héten áthív péntek-szombaton 3-4 havert a medencéjébe (kül és beltéri), és ott részegednek tökig. Ez tartja benne a lelket."

fájdalomcsillapító menekülés.