Akik egyedül maradtatok és már nem vagytok fiatalok minek örültök az életben? Hogyan fogadtátok el a magányt?

#10

Várom az alternatívákat. Amiket eddig hallottam elég szarok voltak. És továbbra is mondom nem ismersz, nem tudod mi van "mögöttem" az időben. Sajnos illúzióim, ábrándjaim mind összetörtek. Levelezőpartnereim következetesen elhagynak, haverok mind eltűntek a forgatagban, és ha valóban realistán nézem a jövőt, akkor itt fogok meghalni anyám telkén. Ez nem "gyerekes" felfogás, mivel külön házban leszek, csak a telek lesz azonos.

Nem tudok 10 millát összeszedni egy saját vidéki házra.

Budapesti garzonra meg nem is akarok, annál a halál is jobb. Panelt, garzont soha, elég volt gyerekként az a pár hosszú év.

Albérlet manapság a sarcolgatás szinonímája, nem tudom, hogy egy koszos panelon mit lehet 100.000 körüli összeget beszedni.

Hitelt felvenni kb. öngyilkosság.

Amúgy se mennék el egyedül albérletbe, még sajátba igen. Bár annak is megőrülés lenne a vége az ötödik magányos év után (magány = se rokon, se barát, se szerelem, se semmi).

Gondolom most azt hiszed, hogy "na itt egy lúzer", de nem. Járok ezdeni, közepes fizetésű (átlag netto + kis mellékes) munkám lesz a jövő hónaptól, nem szolgál ki anyám, csak abban amihez az ő ügyessége kell (varrás, vasalás). És mire megyek ezzel? Semmire.

Édesanyám 56 évesen vált el apámtól. És azóta újra is házasodott.:D

Amúgy milyen sivár élet már az, ahol az embernek az egyetlen öröme a szerelem? Komolyan. Fantasztikus dolog, de felkötném magam az első fára, ha minden, amit fel tudok mutatni boldogságom jeléül, az egy másik ember vagy a gyerekem.

Édesanyám 56 évesen vált el apámtól. És azóta újra is házasodott.:D

Amúgy milyen sivár élet már az, ahol az embernek az egyetlen öröme a szerelem? Komolyan. Fantasztikus dolog, de felkötném magam az első fára, ha minden, amit fel tudok mutatni boldogságom jeléül, az egy másik ember. Az azt jelenti, hogy meg sem találtam a helyem a világban, nincs egyéniségem, nincs egy szerethető munkám, nem érdekel semmi, csak vasárnap fekszem délig az ágyban, mert nincs a meló, ami elnyomja, hogy valójában átkozottul semmilyen vagyok, szabadidős elfoglaltság, érdeklődés és minden nélkül.

#13

Te is a nagy boldogság közepette írkálsz ide, igaz? Oldalvonalról beóbégatni nagyon könnyű.

Az a típus vagy, aki ha szegényebb országba megy, kiüvölt a kocsi ablakán, hogy "takaroggyatok dóóóóógozni!"

#13

A "garzonban élni" hangulatot tökéletesen bemutatja a "Dzien Swira" c. lengyel film.

És mégis minek kellene boldoggá tennie? Téged mi tesz azzá?

Ami válasz nem ér:

"A küzdés"

"A munka"

"A család"

"A pia"

"nektek" ????

Remélem nem valami vallásos ökörség lesz, hogy a hit majd mindent megold, meg az áhítat de szép dolog stb.

#19

Én nem gondolok róla semmit, mivel nem olvastam még, de sajnos sokszor ütközni abba, hogy jól induló könyv a témában a szokásos vallási baromságoknál köt ki, hogy "hé hó Jézus állelúja"