A természetes szelekció utolért? Ezek szerint okkal nem jön össze az ismerkedés?

Az elmúlt napokban ezen gondolkoztam. Látszólag nem állok rosszul: egyedül élek, van autóm, munkám, nem iszok, nem dohányzom, nem drogozom, nincs hitelem, becsületes embernek tartom magam. Tudok főzni, sportolni járok, értek az autókhoz, barkácslélek vagyok.

Egy ismerkedés során sokat beszélek, a legkülönbözőbb témákról, határozott, kezdeményező vagyok.

De éppen második alkalommal kaptam azt vissza hogy ez túl gyors, és túl sok.

Más esetben meg a fordítottja van, hogy nem tudom felkelteni egy lány figyelmét, csak semleges lesz velem.

Belső: komoly falak vannak a fejemben, jelentős önbizalomhiány, szorongás, kezdeti depresszió, "életképtelenség" gondolata, stb.

Mindez persze kívülről nem látszik, és senki nem is gondolná.

De akkor tényleg az lehet, hogy egyfajta természetes dolog miatt nem sikerül? Hiszen szellemileg nem vagyok rendben?!

Fogalmam sincs mit gondoljak.

Nincsenek ebben a városban haverjaim, ismerőseim. A társkeresésbe, sportba öntöm a szabadidőmet.