Miért olyan fájdalmas azzal szembesülni, hogy az ember soha nem fog kelleni senki olyannak, aki tetszene neki?

Mert szar úgy elélni egy életet, hogy sosem lehetsz amellett, akit a legjobban szeretsz.

Nem fájdalmasabb, mint az ilyen emberek rinyálását olvasni minden nap.

Én 31 éves férfiként sok-sok megcsalás után rájöttem, hogy egy kicsit is szebb nő úgyis át fog verni, ha nem 1-2 év után, akkor 5-6 év után fogja megtenni. De a nekem nem tetszőkkel, akik nem vernének át, meg én nem tudok összejönni, mert nem megy, ha nincs meg a megfelelő vonzalom, a kémia. Csak a ,,csinos, rossz, nőies" nőkbe tudok sajnos beleesni. Aminek a vége mindig hatalmas csalódás.

Hát soha ne mond hogy soha:D Meg azért attól is függ hogy mi mindent teszel meg érte. Mert ha mindent megteszel azért hogy legyen esélyed annál aki neked tetszik akkor az én véleményem szerint sokkal könnyebb elfogadni, kevésbé fáj. Mert legbelül tudod hogy ez már nem rajtad múlik. De ha nem teszel meg mindent, akkor bár lehet magadnak nem vallod be de tudat alatt mindig ott lesz az a nyomás hogy nem tettél meg mindent és ezért nehezebb elfogadni. És amúgy ha mindent megteszel akkor lehullik rólad egy teher és az esélytelen nyugalmával indulva még simán össze is jöhet egy olyan partner amilyet szeretnél. Tapasztalatból mondom. Csak az a baj hogy azok akik itt sírnak a 90%-uk nem csinál semmit magával ahhoz hogy elérje a célját.