Aki ki van rekesztve a társadalomból, nem találja a helyét, annak lehet normális párkapcsolata?

#1:

Nem biztos, hogy magát rekeszti ki, vagy a társadalom tenné, lehet az élet hozta...

#12: akinek van internete, azt azért nem nevezném alapból a társadalomból kirekesztettnek. Ez azért feltételez lakhatást, és valamennyi jövedelmet.

Másrészt, aki azon nyafog, hogy őt kirekeszti a társadalom, az valójában a közelében sem jár annak, amikor tényleg kirekeszt (valaki írta fent a hajléktalanokat. Na ők tényleg jó példát jelentenek)

#13, a kirekesztettség nem azt jelenti, hogy csóró vagy.

A putris cigók is csórók, de van egy sajátos társadalmi közegük, ahol egymással tök jól elvannak.

A csöves már jobb példa, de ő sem a csórósága, hanem az életmódja miatt van kirekesztve.

És egyébként, ha valaki olyan életmódot él, vagy úgy gondolkodik, amit a társadalom többsége nem fogad el, vagy fordítva, ő nem fogadja el a társadalmi normákat, és szándékosan nem vesz részt a társadalmi életben, akkor ő kirekesztett lesz, akkor is, ha egyébként félmilliót keres.

Sejtésem szerint erre gondolt a kérdező.

De amúgy szerencsésebb lenne az ilyet magányos farkasnak nevezni, jobban fedi a valóságot. Egyébként én is ilyen vagyok, jól keresek, de nem akarok beilleszkedni a társadalomba, szóval mondhatjuk, hogy kirekesztett vagyok.

És hogy a kérdésre is válaszoljak:

Lehet párkapcsolata, természetesen, csak nem az úgymond tömegemberek között fogja a párját megtalálni, hanem a hozzá hasonló gondolkodású, kívülálló emberek között.

Szóval sokkal nehezebb dolga van.

Én tipik nem találom a helyem típus vagyok, és valószínűleg ebben a társadalomban sosem fogom. Nem vagyok kirekesztve, de nem találom a helyem, és más, hozzám nem illő szerepekbe nem nyomom be magam. Nem érdekel a pénz, a karrier is csak addig, amíg azt csinálhatom, amit szeretek. Ellenben szeretem az életet, a szerelmet, jó lenne egy fokkal normálisabb élet, főleg így, hogy nagyon szeretnék majd családot, de erre nem sok esélyt látok a következő időkben. Szóval igen, eddig nem volt normális kapcsolatom, bár egy párom volt már, de mi sosem voltunk normálisak, és ez annyira akkor még nem zavart. Igazából pasit most is egy pillanat alatt találok, de társat hónapok óta nem.

22N

"Nem érdekel a pénz, a karrier is csak addig, amíg azt csinálhatom, amit szeretek."

Olyan munkát kell találni, amit szeretsz, és meg is fizetik.

Nekem hatalmas szerencsém van, imádom a munkám, és a munkahelyemen meg is becsülnek anyagilag és karrier szempontból. Ez az egyik legjobb dolog, ami az életben történhet veled.

Egyetértek, a társadalmi kirekesztettség nem pénz kérdés.

Viszont nem is kijelentés kérdése. A csöves azért van kirekesztve, mert onnan nagyon nehéz a visszaút, akkor is, ha hirtelen pénzhez jut. De a priusz valahol ugyanez. Egy börtönviselt ember az anyagi körülményeitől függetlenül jellemzően hurcolja magával azt a terhet, és nem rajta múlik, hogy lerakja e (bizonyára lehet még jobb példákat hozni).

Viszont a kirekesztettség nem is az, hogy nincsenek barátai, otthon ül és a GYK-n kesereg egész nap. Ez szimplán egy életforma, amit nagyrészt maga választott, ha nem is szándékosan, de úgy, hogy nem tette bele sosem a megfelelő energiát abba, hogy társadalmi/szociális kapcsolatokat építsen (aka. a magányos farkas típus).

De nagyon fontos, ez nem kirekesztettség! Innen bármikor vezet visszaút, innen csak döntés kérdése, hogy elkezdjen társaságba járni, találjon valami hobbit, sportot, amin keresztül megismerhet új embereket. Én is megtettem, és ismerek másokat is. Nem, becsajozni nem fog ettől, de legalább nem lesz teljesen egyedül.