Mennyire gáz ha egy huszonéves pasinak nem vesznek lakást a szülei?

10-ből 9 (100-ból 98?) embernek nem vesznek.

Főleg így hogy az utóbbi 6 évben 3 városban éltem, elég hülyén nézne ki ha saját lakásom lenne, amit aztán mindig el kellene adni. (Ugyanaz a pénz akkor inkább legyen a bankszámlámom).

Én is sokkal többre értékelem még, ha egy lakás ára van a számlámon, mintha saját lakásom van. Tudod mikor legyen leghamarabb saját ingatlanom? Majd ha már gyerekeim lesznek.

29/F

Az én ismeretségi körömben is a legtöbbeknek úgy van saját lakása, hogy a szülők vettek/minimum a felét állták. De ezt a párok kapták, nem egyik vagy másik fél, nem a pasi szülei voltak minden esetben a nagylelkűek, az egyik párnál speciel a lány szülei vettek lakást, de addig már együtt voltak, szóval senki részéről sem volt szempont a dolog. Másik pár házasságkötésüket követően kapott, egy harmadik pedig a babavállaláskor. Értelemszerűen ők is úgy jöttek össze, hogy egyiküknek sem volt sajátja.

Nekünk se vesz senki otthont, magunk vagyunk kénytelenek megteremteni rá az anyagiakat. Ami abból a szempontból, hogy az elmúlt 2 hónapban Budapesten jó 10%-al (a figyelt kerületekben) növekedtek a lakásárak nem a legszerencsésebb, de mit csináljunk, ha az életünk most jutott erre a szintre. Viszont sem az én, sem a férjem részéről ez nem volt elvárás egyikünkkel szemben sem, hogy legyen már sajátja, mire találkozunk (vagy időközben). Nyilván sok költséget megtakarít, ha nem kell albérletre vagy akár csak hitelre költeni, de azért annak is megvan a maga hangulata és pozitívuma, hogy közösen választjuk ki a közös otthont, a közösen megkeresett pénzünkből. Legalábbis, engem lehet, egy kicsit zavarna, ha a volt női nyomába költöztem volna be csak úgy, és nem egy "steril" (legalábbis, ebből a szempontból) lakásba költözünk be, ami mindkettőnknek új és izgalmas.