Van egy srác aki minden csajnak akivel megismerkedik elkezdi mondani hogy "nem felszedni akarlak, ilyen szép lánynak biztosan van pasija, amúgy se lenne esélyem". Miért mond ilyeneket?

Jaj, férfiban és nőben is van ilyen, pár barátnőm csinálja ezt, "jaj, de szarul nézek ki", "jaj, de nagy ebben a seggem". Aztán hatásszünet, hogy dicsérd meg.

Úgy vagyok vele, ha valaki eldönti magáról, hogy milyen, akkor hiszek neki. Akkor neki nincs esélye. Ő döntött így.

Rengeteg embernek egy szemetessel egyenlő empátiája van itt kb., és az instant csőlátásnak köszönhetően csak olyat tudnak ideokádni, hogy mi a rossz ezzel a sráccal, mitől lesz ő egy szánalmas ember(még ha szavakkal nem is így fogalmazzák meg, de erre megy a célozgatás), mitől lesz ő kevesebb mint mindenki más. És ez minden egyes kérdésnél. Keresni a rosszat a másikban, aki különcként megvédi esetleg abban is megtalálni a rosszat. Annyira negatív ez az oldal, hogy problémára még inkább problémát halmoz, mintsem megoldja azt. Gratulálok társadalom, le a kalappal. Ettől függetlenül van sok jó ember is ezen az oldalon, de te ott a másik oldalon ahogy olvasod ezt, ne érezd egyből magad annak.

Egyébként hogy hogyan segíteni ennek a srácnak? Az önbizalmát lehetne növelni, ha pl te egy lány vagy, vagy ha van egy lány barátja, akkor az ha megdícsérgeti a geszutsait, megdícsérgeti a ruháját akár, a haját, akármi amit őszintén meg tud dícsérni, lényeg hogy lánytól jöjjön, és valami vele kapcsolatos pozitív megjegyzés legyen, na az növelne az önbizalmán.

Nem arról van szó, hogy tutujgatni kéne valakit, mert mindenkit lehetne, minden emberben van "hiba", hanem hogy ne tegyünk úgy, mintha ők ezzel milyen kevesek lennének már, hogy ilyenek, szembesíteni lehet empátiával is, megértően is(hiszen az utcán se mondod a szemébe egy embernek ha elesik, hogy "milyen béna vagy", mert nem ismered), ugyanúgy lehet őszintének lenni, és talán kevésbé arra fókuszáltatni a másik felet, hogy milyen béna dolog amit csinál, amit lehet hogy nem is direkt csinál, tehát nem taktikázgat, csak egyszerűen nem érzi magát komfortosan ebben az egész szituációban, és nem tudja mit csinálhatna. És egyből minden ember nem arra fókuszál, hogy hú lehet csinálhatnád ezt, vagy csinálhatnád azt, megpróbálhatnád esetleg ezt vagy amazt, hanem milyen béna már, csak nem tud csajozni az a problémája, rossz a taktikája, így járt, hülyén gondolkozik stb stb..

Azt vettem észre, hogy sok ember át se tudja látni a másik helyzetét úgy, hogy talán van jó is az emberben(mert mint hiba, ilyen is van mindenkiben), és amint egy problémával kapcsolatban kérnek segítséget, inkább még jobban ellehetetlenítik, és a problémáit még jobban felnagyítják, mintsem arra fókuszáltatnák az emberkénket, hogy mi az a jó dolog amire fókuszálhatna, és ami erősségére játszhatna. És egy dolog a negatív dolgokat belátni és elfogadni, de ez is úgy a legeredményesebb, ha az empatikusan megértően van tálalva, és előtte kiemeltük a jó dolgait, hogy utána belátóbb legyen a rosszakkal is.

Mindegy kár is ezt szerintem erőltetni ezt a "vitát", nem akarlak megváltoztatni, senkit se akarok megváltoztatni itt, csak leírva én is jobban átlátom a saját gondolatmenetemet, meg jól esik ennyit irkálni.:)

Nem vagyok puncis szeretetszolgálat.

ÖNbizalmat ÖNmagától szerez az ember.