Egy csúnya de jó személyiségű férfi szerencsésebb boldogabb párkapcsolatokban mint egy rossz személyiségű de nagyon helyes pasi?

Pontosítsuk. Egy jó személyiségű ember boldog lehet egy párkapcsolatban, ha magához hasonló értékrendű partnert talál, külsőtől függetlenül. Ugyanis a belső és külső között nincs törvényszerű összefüggés, ugyanakkor kihathatnak egymásra.

Szerencse a genetikai tulajdonságok örökléséhez kell. Mert minél vonzóbb valaki külsőleg, annál könnyebb ismerkednie. De ez egyértelmű.

Szerintem a szerencsének ehhez nem sok köze van.

Sőt!

T'od alapvetően az a helyzet, hogy matematikailag a szép emberek nagyobb merítésből válogathatnak, tehát arányosan több lesz az alkalmas jelentkezők száma is. Ergo szerencsésebb helyzetből indulnak, mint aki eleve kevés párkeresőnek "célpontja".

Ezt a helyzetet "szép emberünk" tudja rontani - lefelé (a túlzott válogatással és alkalmazkodáshiánnyal), illetve "csúnyánk" - fölfelé (alacsony igényszinttel és alkalmazkodással).

Nnomost, az ember a leginkább alkalmazkodásra képes lény - ha ő is akarja! Ha meg nem, akkor ugye...

Hát így lehetséges a kérdésben feltett állítás a "szerencsésebb" csúnyákról: az esélyek reálisabb felismerése, a lehetőségek maximális kihasználása és az adaptív hozzáállás a hét bármelyik napján legyőzi az ezekkel kevésbé rendelkező, szimpla szépséget.