Egy fiatal nő, aki tudományos pályára készül, ez ennyire ijesztő vagy taszító?

Nem zavarna (a húgom is kutató), sőt!

Nekem inkább tetszik, hogy nem a szolis-műkörmös vonalon képzeli el az életét.

Egyébként nekem csak főiskolám van, de jó munkám, nem hiszem, hogy zavarna, ha a párom Dr PHD lenne :)

Engem különösebben nem érdekel a végzettség, ha jól el tudunk beszélgetni, én nem érzem emiatt többnek magam másnál.

ebben van egy logikai bukfenc!

ha tudományos pályára készülsz, tudhatnád, hogy egy párkapcsolat sikere a homogenitáson is múlik: hasonló társadalmi háttér, hasonló iskolázottság.

azt is tudhatnád, hogy ha azt írod, nem érdekel a pasi iskolai végzettsége, az a mondatod második felét billenti meg.

jól és tartalmasan beszélgetni egy egyetemi végzettségű hosszú távon nem fog tudni egy szakmunkás sráccal.

nem lesz meg a közös intellektuális összhang, a témák, a szókincs, a közös érdeklődés.

Kèrdező, nagyon aranyos vagy, hogy ezeket írod, de szerintem szinte kizárólagosan egy hozzád hasonló igényes emberrel leszel boldog. Persze nem minden az egyetem, de azért, egy felsőoktatásban lévő egyénben feltehetőleg magasabb az intelligencia. Itt most nem a jogászokra, közgazdászokra gondolok, hanem a keményebb TTK, illetve mérnöki szakokra. Az orvosok némelyike még a szikét is benned hagyná, szóval őket kihagyom az elittből. Nagyon felhígult az a pálya is...

Úgyhogy fel a fejjel, legyél magadra kicsit büszke, hogy mégsem egy dubai-i prosti lett belőled:)

Nem zavarna. Örülnék, ha jól érezné magát. Viszont az,

hogy valakinek papírja van, még nem jelenti azt, hogy

okosabb is a másiknál.

Ami viszont határozottan előny, ha a tudományos pályá-

ról tudsz beszélni a kiválasztottaddal, mert enélkül

lehet nem lesz meg a teljes harmónia.

Nem is itt van a buktató. Amikor társaság jön össze nálatok, akkor fogja magát igazán rosszul érezni.

Sajnos, be kell látni, hogy nem lehet hosszú távon sikeres a párkapcsolat két ember között, akik nagyon más kultúrkörben szocializálódtak.