Ha egy jó testű átlagos arcú kedves intelligens lány egy éve nem találja a párját úgy hogy legkevésbé számít neki a külső és az egzisztencia akkor ott valami nem stimmel nála?

Szerintem o ezt nem gondolja komolyan, h nem etdekli a kulso, meg blabla. Csak azert mondja,m a korokben, ahol o mozog (sulu,munkahely,edzoterem,mittomen)a legrosszabb pasi is atlagos kinezetu atlagos anyagi korulmenyekkel.

Mi az,h nem utasitott el? Jartok? Ha nem jartok,akkor elutasitott,csak meg veled nem kozolte. Hat igen, a fenti kijelentese utan sokat kell gobdolkodnia, h mit talaljon ki,miert is nem vagy jo neki.

Agyatlan liba.

Nagyon sok az ostoba ember, aki nem érti meg hogy a pártalálás nem válogatás alapján megy. Tök mindegy, hogy néz ki az illető, mert minden normális nő (ember?férfiak nem tudom, hogy működnek ezen a téren) az összhangot keresi, azt a pluszt, azt az embert akivel önmaga lehet és akivel egy közös hangra rezonál a lelke. És ennek a külsőségekhez nem sok köze van, bár hazugság lenne az állítani hogy semmi.

Kérdező, ha ezt te sem érted meg, és kamunak tartod, máris kezdhetsz másik lányt keresni, mert ha meg is van benned az a plusz amit ő keres, ilyen érzelmi intelligenciával hamar hatását veszti a dolog.

Nem értem, hogy egyáltalán miért merül fel benned, hogy probléma van a nővel, és hogy egy-két válaszadó miért adja alád a lovat.

A 3.válaszadóval értek egyet. Én is elméletileg egy "jó testű, átlagos arcú, intelligens lány" vagyok, de mivel én nem vagyok kapcsolatfüggő, mint manapság elég sokan, nem jövök össze az első pasival, akivel két szónál többet beszélgetünk. Nem azért, mert nagyképű vagyok, hanem mert 28 év alatt már megismertem önmagam, és tudom, hogyha az elején nincs meg az a plusz, a varázs, a közös hang, akkor úgyis néhány hónap után részemről mehet a levesbe a dolog.

Nézd, szerintem ha valakinek minőségi érzelmi élete van (és ez szükséges egy kiegyensúlyozott, pszichésen egészséges felnőttnek), akkor normális az, hogy hagy magának minimum fél évet egy párkapcsolat lezárása után. Persze ez a párkapcsolat komolyságától is függ, de ez kell ahhoz, hogy ami tud az helyre kerüljön, rálásson a dolgokra, tanuljon belőlük és jó esetben ne vigyen tovább sebeket, fájdalmakat, frusztrációkat a következő kapcsolatba. Ez egyben azt is jelenti, hogy tiszteli a következő párkapcsolatát annyira, hogy minél rendezettebb lelkivilággal találkozzon vele. Én az életben nem vettem komolyan azokat, akik 3 hónapon belül szakítottak és már futottak a következő után, totál komolytalan és arról szól, hogy önmagát se, a volt párkapcsolatát se és a következőt se értékeli egyáltalán, itt a kapcsolat csak valami tápszer, pótcselekvés, ami nem a kapcsolatról szól.

A másik, hogy "a mai világban" eléggé szélsőséges már a párkapcsolatok sorsa, rengeteg hatás hat ellene burkoltan és közvetlenül is, illetve sokszor a pártalálás se túl egyszerű, simán maradhat egyedül mindkét nem akár évekig. Furcsa, hogy éppen Te látsz már szörnyeket mögé egyetlen év kihagyástól és tartod abnormálisnak, miközben mögötted mennyi van, de ő nem reklamál.

Én szinte mindig hagytam ki 1-1 évet a kapcsolatok között, legutóbb pedig ugyan nem szándékosan, de 3 év maradt ki, a környezetem, barátaim nem tudták mire vélni, hogy lehet ez statisztikailag, de megtörtént, hogy gyakorlatilag senki nem szólított le az utcán, senki akivel bármilyen módon kapcsolatba kerültem, nem kezdeményezett. Igaz, nem különösebben frusztrált a dolog és nem rohantam a lehetőség után sem, de jó két évvel később már azért megnéztem egy társkeresőt, ahol ez gyorsan megváltozott.

Normálisan a nők inkább érzelmi síkon keresik a kapcsolatot a férfival, nem listával a kezükben járnak, hogy autó pipa, fizetés pipa, tisztálkodik pipa, nem dohányzik pipa - jöhet.