Miért él ilyen rengeteg fiatal annyira utazós, mozgós, költözős életet, hogy nem tud kapcsolatban megállapodni? (24/F)

Végzős egyetemista vagyok és vegyesen ismerkedem 18-25 éves nőkkel. Az utóbbi időkben szinte kizárólag olyan lányokkal ismerkedtem meg, akik éppen elmentek a városomból (top 5 lakosságú vidéki egyetemváros), ingáznak folyamatosan az otthon és a város között, vagy bármilyen létező okot felhoznak, hogy miért nem tudnának mondjuk egy olyan kapcsolatot létrehozni, ahol akár csak heti 3 alkalommal találkozni tudunk egymással.

-Januárban egy szerbiai Erasmusos lánnyal ismerkedtem, aki itt volt fél évet, de épp ment haza Szerbiába. Jó lett volna jobban megismerni, de le kellett feküdjek vele 3 randi után, mert utána nem is találkoztunk volna egymással (ami tényleg így lett)

-Egy másik lányt a tinderen ismertem meg, aki levelezős itt nálunk és csak kéthetente egy hétvégére jön a városba az óráira. Azt mondta jó volt szexelni meg együtt aludni, de így hogy ritkán látnánk egymást, ne erőltessünk egyebet.

-Egy 25 éves lány most épp állást keres, de 90% hogy nem ebben a városban fog találni, úgyhogy vele is már inkább csak annyi van a fejemben, hogy legalább feküdjünk le majd, ha más már nem lesz, az alatt a pár tali alatt amire még lesz időnk.

-Harmadikos, még csak nem is végzős gimnazista lány azt mondta hogy júniusig egyszerűen nincs ideje találkozóra.

Stb-stb. Nem is írnám ezeket, ha ilyesmik mondjuk csak 5-ből 1-nél fordulnának elő, de az utóbbi időben kb mindenkinél ezt tapasztalom.

Ja és én sem otthon ülős vagyok, nyaranta nagyon szeretek utazni, az országban van szétszórva nagyon sok barátom, nyáron utazós diákmunkákat vállalok, stb-stb. Csak azért írtam ezt, mert úgy érzem inkább akarat nincs az emberekben. Mondom a szexszel, vagy azzal hogy bejövök-e másoknak nincs gondom, inkább csak hogy mindenki a kifogást keresi, hogy miért nem tud együtt maradni.