Összedőlne a világ, ha egyesek siránkozás helyett magukba néznének?

@9

Nem tudom, te voltál-e múltkor az egyik kérdésemnél, aki hasonlót írt és állva tapsoltam neki, mert szóról szóra az én véleményemet írta le. Ha te voltál, akkor gratulálok, most is ugyanez történt. Ha nem, akkor állva tapsolok, mert szóról szóra az én véleményemet írta le.

"De arról nem tehet senki, hogy kihez vonzódik.

Férfiaknak sem kell valószínűleg 100 kilós nő, mert nem tudnak hozzá vonzódni."

Erre a részre akartam reagálni. Azzal nincs gond, ha egy randi vagy egy hosszabb beszélgetés után nincs folytatása a dolognak. Na de amikor egyetlen pillantás alapján eldönti az ember (jellemzően női szokás egyébként), hogy nem tetszik neki a másik, na, az undorító, sportszerűtlen és úgy érzem, teljesen jogos ilyenkor a felháborodásunk és nem véletlenül van ki a tökünk mindennel. Azt is mondhatnám, hogy a nőkkel, csak ez sértően hangzik, meg amikor azt mondjuk, hogy "a nők", akkor a női viselkedésre utalunk, nem pedig a biológiai nemre. Legalábbis én.

Ezt kell látni: nem az a helyzet, hogy a randijaink kudarcba fulladnak, hanem az, hogy el se jutunk addig, mert két másodperc alatt kitalálja a másik fél, hogy teljes mértékben, 100%-ig kizárt dolog, hogy egyáltalán hozzánk érjen még egy puszi erejéig is. Ami egyébként lehet, hogy egy rendes kibontakozás után gyökeresen megváltozna, de hát nem fog, mert eltökélte és bebeszélte magának, hogy márpedig nem. Nyilván vannak kivételes külső jegyek, amik nem férnek bele gyakorlatilag senkinek (az általad említett extrém kövérség, súlyos betegségek, nagyfokú igénytelenség), de egy nem tízpontos pofi, egy visszafogottabb apu- vagy anyutest (esetleg ennek ellentéte) nem lenne szabad, hogy élből ellehetetlenítse a társkeresést, ha különben egy intelligens/érdekes/humoros/izgalmas/megnyerő személyiség rejtőzik mögötte. A jelzők igény szerint összeválogathatók és kiegészíthetők.

FYI szerintem a 80 kiló sem brutálisan sok, bár attól függ, hány centi vagy hozzá. Mondjuk én férfiként 173 centire vagyok ugyanennyi, és bár erre se mondanám, hogy brutálisan sok, még sincsen senkim, szóval a fene se tudja már.

Miért pontoztátok le a négyes választ?

Nem ír butaságot. Én tudom miről beszél. Én mondjuk vagy legalábbis én sem vagyok egy adonisz a nőknek, de azért egy-kettőnél valamit érek. De nem ez a lényeg. Van körülöttem egy rakat srác évek óta. Ismerem őket, tudom, hogy mennyire tisztességes emberek és, hogy azoknak a szavaknak amik a nők száját elhagyják a hőn áhított férfi után (kedves, rendes, mem hazudik, szeret, hűséges blabla) ők tökéletesen megfelelnének. De mégsincs még annyi sikerük sem a nőknél mint nekem. Így én sem szeretek nekik a csajos dolgaimról beszélni, sőt volt olyan, hogy a jelenlétükben egy igazán csinos lánnyal is inkább rövidre zártam a témát, hogy ne lássák, hogy velem szóba állnak ilyen nők is. És hihetetlen módon tud bántani a gondolat, hogy mi a francért ilyen megosztott a világ? Látom a tőlem csajozásban sokkal sikeresebb csúcs pasikat és látom a tőlem is kevesebb sikert elérő nem éppen álom srácokat. És rohadtul elszomorító, hogy vannak akik a kisujjuk mozdítása nélkül is fel tudnak szedják szedni a Földkerekség legkáprázatosabb női szirmait, míg mások ezt csak nézhetik.

Még annyit kiegészítésnek, hogy én néha úgy kiszállnék ebből az egész párkeresési versenyből, csak ugye ez nem így megy. Mert az ember érez, vágyik és szeretne. És ennek az értelem nem tud gátat szabni. Az agyunk hiába nőtte túl többszörösen az összes ismert lény kapacitását, az ösztönünk és a vágyaink megmaradtak. És a párkeresés lényegében egy húspiaci verseny ami egyre jobban éleződik(mindenhol kidobott szebbnél szebb mellek, cicanacis álomszép fenekek, és bájosabbnál bájosabb arcok). Csak ebben a versenyben nem azonos esélyekkel indulnak a versenyzők. Még akkor sem egy fair verseny ez, ha úgy is sikerrel jár valaki, hogy éppen nem a legdőgösebb nőbe szeret bele a végén és lesznek egy pár. Ez egy belső késztetésű kötelező részvételű verseny ahol szinte mindenki valami szépet valami számára nagyon tetszőt szeretne, csak éppen ez sokaknak kudarcokkal jár, míg másoknak sorozatos sikerekkel. Én megéltem már kudarcokat és leltem már sikert is, és van lehetőség minden versenyzőnek sikert elérnie, de ez a verseny a legparasztabb amit valaha láttam. Az Olimpia ehhez képest semmi, ott csak a legkiválóbbak vannak, de itt mindenki egyszerre azonos célért, a pár találásért.

És ez nem csak a férfiak részéről van így, csak én annak a mentén gondolkodtam, hogy a férfiak udvarolnak és próbálnak nőt szerezni.

#13, #14 ezt jól leírtad.

Én társkeresőn is próbálkozom, és pontosan tudom, hogy miért nem sikerül. Ott tényleg verseny van, és nem csak a lány ideálja ellen kell versenyezni, hanem másik 10 sráccal, aki ráírt. Én nagyjából tudom, hogy hányadik vagyok köztük, de ide a 2. hely is kevés lenne.

Ez olyan, mint az ókori olimpia, ahol a 2. hely ugyanakkora vereség, mint az utolsó.