Ti is azt látjátok manapság az egyik legnagyobb problémának az országban, hogy az ember nagyon nehezen tud társat találni?

férfinak könnyebb becsajozni? na ne nevettes...

ok, nőként persze minden ujjadra találsz 3 at.

de férfiként? A csinos, de még az átlag csajok is mind kapcsolatban.

hónapok óta eredménytelen vagyok, pedig van külső is (állítólag nem rossz), anyagilag átlag kereset, külön élek egyedül, van kocsim de öreg (lehet itt bukik el sokminden?)

szóval taníts: hol élsz helyileg ahol könnyű becsajozni?

mit számít nekem h komolyra vagy nem..ha van kémia nem lényeg. alakul ami alakul.

26/F

szerintem ez hülyeség

nem igaz, hogy nagyon nehezen tud találni, sokan meg se próbálják!

am egy nagyjából megfelelőt akár pasi akár csaj az illető simán összeszed

1-2 hét alatt bárki képes találni aki kicsit is tesz érte és igényes magára! az igénytelenebbeknek több, de nem lehetetlen...

van olyan pasi akinek a 150 kilós csajon jönnek be és nem 1-2, itt az oldalon is van pár...

az igazit, na azt tényleg nehéz megtalálni, de nem lehetetlen, de csak azért nehéz, mert sokan csak várják a sült galambot és semmit nem tesznek érte...

saját példámból tudom, hogy baromira nem nehéz ismerkedni, sőt!

csak nem rinyálni kéne, hogy "engem nem szeret senki"...

lehet várni várni és lehet cselekedni...

sokan úgy képzelik el a nagy ő-t hogy otthon ülnek és becsönget és másnap már együtt is élnek...és erre várnak...

24F

Én csak itt látom a szerencsétlenkedést, de akik itt vannak, azt hiszik ez a való élet...

Mivel majdnem minden barátom-ismerősöm párkapcsolatban van, a legtöbbjük már eljegyzés-házasság tengelyen mozog, így egyáltalán nem látom, hogy ez olyan nagy gond lenne.

Baráti körömet végigvéve 1 hölgy van aki szingli jó ideje, de annyira nem is próbálkozik mert más élet-projektjei vannak; meg 1 barátnőm aki rossz kapcsolatban ragadt mert fél a szingliléttől. 15 másik fiú-lány meg vígan megvan a párjával, most már sokaknál esküvő, baba.

A nagy frusztráció és sikertelenség az alábbiaknak tudható be:

1., a férfiak nem találják az értékrendüket, amit a nemi egyenjogúság "kirántott" a lábuk alól. Nagyon sokan (GYK kiváló példa) olyan agresszívan projektálnak a nőkre, kijelentvén hogy ők az elemi gonosz (nézd csak meg az e fölött lévő kérdést)

És miért is? Mert egy nő manapság ugyanazt teheti meg amit egy férfi - tehát mindent. Lehet karrierista, válogathat partnerek között, szexelhet akivel akar. Régen ez mind csak a férfiak kiváltsága volt.

2., Az emberek mindent azonnal akarnak, de inkább tegnapra, legkevesebb erőbefektetéssel.

Sokan mondják, mennyi randira elmentek, de nem csak ez számít, a belső munkát, önismeretet rengetegen megspórolnák, és ebből csak további frusztráció fakad

3., A külsőségek számítanak csak - ez megint sokakra igaz és az önismeret hiányából fakad, "nekem bombanő / szuper pasi kell", "nekem csak pénzes nő / pasi kell".

Mikor ez megadatik pedig jön a válság, hogy áhh, miért nem vagyok boldog?

4., Magyarországi átlagkereset - sok probléma az egzisztencia szintjéből is jön mindkét nemnek. Egyre több nő keres 300 nettó körül vagy a felett, természetesen akkor ő a hülye K, mert hasonló keresetűt keres maga mellé.

A minimálbéresek tömegei élik le nélkülözve, frusztrálva az életüket, amiben a párkeresés, családalapítás is egyre növekvő anyagi terhek. Nem csoda hogy ez is frusztrációt szül

És még sorolhatnám...

1, Van ettől 100× nagyobb probléma;

2, Rengeteg válás volt már, így mindenkinek "csak" rossz tapasztalata van, akkor meg minek belemenni egy újabba, ha az is válással fog végződni?

3, Az igények sokszor valahol csodaországbeliek, de a hétköznapok viszont realitásbeli.