Tényleg ennyire szörnyű, hogy nekem párkeresésben fontos, hogy a férfi (is) dolgozzon?

Nem azt várom el, hogy valaki cégigazgató, étterem tulajdonos, stb., hanem, hogy hajlandó legyen 8 órában dolgozni, főleg egy összeköltözés után és ne anyucitól meg apucitól várja el, hogy eltartsák.

Nekem a múltbéli tapasztalataim miatt vált ez fontossá. A legutóbbi párkapcsolatomnak részben azért lett vége, mert miután összeköltöztünk párommal egyre büdösebb lett neki a munka. Egyre kevesebbet ment, az egyetemet otthagyta, majd a munkáját is ott akarta hagyni, mert szerinte ő többre hivatott (egy érettségivel), meg amúgy sincs semmire ideje munka mellet (részmunkaidőben dolgozott, még csak nem is 8 órában...) Elvárta volna, hogy én tartsam el. Amikor megmondtam neki, hogy szó sem lehet arról, hogy a saját lustasága miatt én tartsam el akkor mondta, hogy akkor majd az apját kéri meg. (Tegyük hozzá, hogy az önhibáján kívül veszti el a munkáját akkor másképp álltam volna hozzá.) Tegyük hozzá, hogy a srác egész életében azt látta, hogy az anyja végez el minden házimunkát, főz a családra, hozza haza pénzt, míg apuka egész nap otthon ül és várja haza az asszonyt, hogy legyen végre mit enni.

Ez a legkirívóbb eset, amit tapasztaltam, de sajnos rengeteg "amíg a szüleim eltartanak én minek dolgozzak" esettel találkoztam, diplomával, szakmával otthon ülnek egész nap.

Szóval, párkeresésnél nekem fontos, hogy legyen az illetően munkája és el is járjon dolgozni és ne a nőtől várja el, hogy "főzzönmossontakarítson, persze emellett hozza haza a pénzt is amíg ő a tökét vakarja a tv előtt.

Ez sokaknak nem tetszik, mert olyan, mintha érdekből választanék párt, holott dolgozok én is és csak ugyanezt várom el a páromtól is.

23/L