35 felett tényleg vége a dalnak?

Nem tudom,hogy férfi vagy, vagy nő, de csak részben adok Neked igazat.

Az,hogy ebben a korban valaki vagy házasságban/kapcsolatban él, vagy már túl van sajnos ezen, csalódásokat megélve, így van.

De mindenki vágyik társra, ezért ha óvatosabban is, de csak megpróbál ismerkedni. Az,hogy ez hol, és milyen módon történjen sajnos a nehézség, mert ebben a korban már nem járunk bulikba,a barátok/barátnők is kapcsolatban állnak.A netes társkeresés pedig sokaknak csalódás.

De azért nem záródik be semmi, keresni kell a lehetőségeket!

Ne temesd már magad! Én is 30 fölött vagyok, 2 éve váltam és jó, hogy egyesek tényleg már foglaltak, de egy csomó más ember meg olyan, mint mi. Legalábbis én már találkoztam több olyannal, aki még soha nem is alapított családot, vagy aki már elvált, szakított (gyerekkel, vagy anélkül).

Na, szóval nem tudom miért gondolod ezt, vidéki vagy talán? De még egy konzervatívabb környezetben sem szabad így gondolkodni. Elköltözöl, vagy elmész ismerkedni messzebbre és lám, kitárult a világ!

Szerintem a világ szépen menetel a végbe. A nyugati - civilizált - népek szépen elfogynak és majd teleszülik Európát az újoncok akik a határon állnak lesben. Talán a távol-keletiek megússzák a nagy létszám miatt. A kulturát el lehet felejteni, sajnos.

Utolsó generáció vagyunk akik még láthatták a világot. Talán még lesz pár hibrid, de évszázad múlva már nem lesz ilyen. Még az idősebb haverok nagyrésze is magányos (nem kockák, nem programozók) és nagyon sok az olyan aki már most kijelentette, hogy nem is lesz semmi, mert egész egyszerűen nem megy. És én is átérzem ezt.

Ellenben Kolompár Roland aki kibukott kilencedik elején, vidáman posztolja a 4.gyerekét a putri közepén egy "hejes irási hibák tól" hemzsegő posztban közvetlenül a Kis Grófó link és valami béna rajkocsi "de szép kocsi hej de kéne nekem e" képe után.

Én is 35 voltam, amikor kiléptem egy számomra rossz kapcsolatból. Szintén úgy látom, hogy "vége a dalnak", de úgy voltam vele, inkább egyedül, mint tovább abban a kapcsolatban. Ha megnézem az ismeretségi köröm, sok olyan van, amiről ír a többi válaszoló: már rég házasok, elváltak, élettársi viszonyuk van. Viszont több olyat is ismerek, aki ilyen életkorban találkozott valakivel és házasodott meg. Az meg, hogy valaki a sérelmeit dédelgeti vagy nyitott a másik ember felé, nem korfüggő.

Nekem inkább azzal van nehézségem, hogy a korom miatt már vannak komplexusaim - bár tisztában vagyok az értékeimmel -, hogy úgyis a fiatalabbat választják. Az ismerőseim többsége pedig kapcsolatban él vagy otthonülő, így a közös programok is nehezen hozhatók össze. Buliban még nem voltam egyedül, de sort kerítek rá idővel.