Felvidéken élek egy magyar lakta faluban. Megismerkedtem egy szlovák lánnyal, aki egyáltalán nem tud magyarul, ezt leszámítva eléggé egy húron pendülünk. Ti belemennétek egy hasonló kapcsolatba a helyemben?

Röviden csak azzal van gondom, hogy nem beszéli az anyanyelvemet. És az itt többségben levő nép nagy része nem szivesen tanul meg magyarul. Az ehhez hasonló kapcsolatokban a magyar fél szokott alkalmazkodni leggyakrabban, és az otthoni nyelv a szlovák lesz. Amit én (bár tudok szlovákul,) nem tudok elképzelni. Azt sem, hogy a szüleimnek bemutatom, és ha nálunk leszünk, szlovákul kell majd beszélnünk, csak mert ő az anyanyelvemen mem ért.

Szóval tartok a dologtól ez miatt. További aggodalmam, hogy nem szeretném szlovák suliba adni a gyerekeimet (ha egyszer lesznek). És ez szintén komoly konfliktust okozhat a jövőben, amiben én nem szeretnék kompromisszumot kötni.

A harmadik zavaró tényező, hogy kb 50km-re lakunk egymástól, de nem olyan nagy gond a közlekedés. És a város ahol él, szintén nem a szivem csücske.

Sok racionális érv szól az ellen, hogy találkozgassunk, ennek ellenére ha vele vagyok, úgy érzem magam, ahogy eddig egy lánnyal sem éreztem. És úgy érzem, hogy az ő oldaláról is van vonzódás.

Eddig nem sokszor találkoztunk. Ti belemennétek egy ilyen kapcsolatba, találkozgatnátok, aztán majd lesz, ami lesz, vagy jobb lenne csírájában elfolytani a dolgot és nem fejest ugrani bele?

Jelenleg ott tartunk, hogy jövő héten megyünk együtt bálba. Ami biztos jó lesz, és tudom, hogy nem kell előre sietni semmivel, de ha mégis belegondolok a fent említett dolgokba, elbizonytalanodok annak ellenére, hogy úgy érzem, egymásnak vagyunk teremtve.