Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok/Nők! Nagyon haragudnátok ezért, hogy ezt eddig eltitkoltam?
Persze ha annak a lánynak a helyébe lennétek akiről szó van. Randizok vele és már nagyon komoly a dolog, már mondjuk úgy, hogy együtt vagyunk. De van valami amit nem tudom, hogy mondjak neki el, hogy ne hajítson ki utána, pedig számomra tényleg nincs jelentősége ennek a dolognak. Szóval eddig 3x volt nálam (albérletbe lakok, egyetemre járok) és igazából nem tűnt fel neki meg nem is újságoltam el, hogy hát szóval a lakótársam az ex barátnőm. Már tényleg nincs közöttünk semmi, de bizonyos lelkiismereti okok miatt még nem pateroltam ki, de majd nyilván külön fog költözni ha úgy van de ő nincs könnyű helyzetben és nem mehet csak úgy akárhová.
Vele már pár hónapja szakítottunk de megbeszéltük, és úgy gondoltam akkor maradhat nálam elvégre rendesen váltunk el egyikünk sem utálja a másikat sőt igazából jó barátok vagyunk. Persze semmi testi dolog nincs már közöttünk, persze ezt ki hinné el... Viszont minek hazudnék itt? Tényleg nincsen, nem tekintek rá nőként. Van egy közös cicánk is, őt is nagyon szeretem.
Még nem tudom hogy adagoljam be a barátnőmnek mert eddig azért nem akartam elmondani mert féltem, hogy emiatt majd nem akar velem összejönni, most meg már azért mert félek hogy megharagszik és kidob. Nemtudom mi lenne a legjobb megoldás, ezért mindenképp haragudni fog igaz? Még nem találkozott amúgy a lánnyal, mert ha jött hozzám mindig megkértem hogy lépjen le pár órára addig.
Biztosan haragudna a csajod, de mivel a bizalom az alapja minden kapcsolatnak, ezzel egyszerűen kiderítheted hogy mennyire bízik benned :)
Ki ér többet? Egy jó nő akit nem olyan régóta ismerek, vagy egy barát, akit szó szerint ismersz kívül-belül? Én az utóbbit választanám tbh.
Tényleg meg kéne bíznia benned, szóval nyugodtan mondd el neki. Max buktál egy csajt, de feltehetően csak bedurcizik egy kis ideig, aztán elkeseredetten "nyomozni" fog utánad, majd rájön hogy nincs semmi és nyugi lesz megint
Fú, hát így necces.
Én is majdnem egy évig lakta közös szobában az expasimmal, mikor összejöttem a párommal, de ő már az elejétől kezdve tudta, meg azt is, hogy a világon minden másnál jobban utáljuk egymást a sráccal. (Ismert mindkettőnket évek óta)
Ha viszont próbáltam volna eltitkolni ezt az "apróságot", kétlem, hogy bízott volna bennem utána. Fordított esetben én is ugyanígy állnék hozzá.
Én is kisebbséghez tartozom ezek szerint, de én hinnék neked. De nagyon fontos lenne, hogy mihamarabb bemutass a lakótársnak, és ha barátod is, akkor egyértelműen én is szeretném megismerni.
Én valahogy nem tudtam elképzelni soha azt a szitut, hogy én a páromban/férjemben ne bízzak meg maximálisan. Ez az alap. Soha nem féltékenykedtem. Én mindig hittem mindegyik páromban (igaz nem volt sok, csak 2 a férjem előtt) És érdekes módon, mindkettő közölte, ha megcsalt, tehát korrektül állt hozzám, őszinték voltak. Persze mindkettőnél a végét jelentette a kapcsolatnak, mert nem tudtam megbocsátani (akkoriban, ma már más lenne a helyzet) De soha nem féltékenykedtem, nyomozgattam, leskelődtem senki után, és én sem viselem jól, ha féltékenykedik a férjem, egyszerűen érthetetlen.
De egyre inkább rájövök arra, hogy bizony eltérek az átlagtól! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!