Ha a nőknek és a férfiaknak (állítólag) ugyanolyan fontos a partner anyagi helyzete, miért van az, hogy magyar nők tömegével járnak nyugati pasikkal, míg fordítva (magyar pasi nyugati nővel) sokkal kevesebb van?

Rám rámillik a kérdés (párom skandináv, tehát még a nyugatinál is specifikusabb, itthon lakunk), sok tapasztalatom van baráti körben is, továbbá a munkahelyemen is sok a külföldi, a csoportomban (informatikai szakterület) csak én vagyok a lány.

Jól írt az egyik előző, a világlátás az egyik legfontosabb dolog. Jártam nem egy magyar sráccal, hosszú ideig is, de a párom teljesen más.

Ad1. Jobban keresek nála. Nem 1.5x-es dolgokról van szó, de jelentősen több az én fizum (kicsit relevánsabb a szakmai tapasztalatom is). Bár, mint szerintem minden nő ÉS férfi, én is egy olyan párt szeretnék magam mellé, akivel meg lehet az anyagi biztonságot valósítani hosszú távon, nem gondolom hogy ez a külföldiséggel van összekötve.

De neki ez nem probléma, nem görcsöl rá, mint sok magyar pasi.

Ad2. Abszolút nyitott témák iránt. Mikor megismerkedtünk sokat skypeoltunk. Ha egy magyar sráccal beszélnék ___elméleti___ szinten arról, lassan 30 évesen milyen családalapítási terveim vannak lassan, rögtön azt hiszi hogy csakis vele, csak erre kell, és már menekül. Párommal még mielőtt először randiztunk, beszélni tudtunk arról, mi a fontos nekünk a családban, a pénzügyekben (és nem meglepő, hasonlítunk).

Ad3. Nem csak a udvarlós ígéreteik vannak, tartják is magukat hozzá. Na ezt sok magyar srácnál láttam (saját és baráti tapasztalat). A magyar srácoknál jönnek a mindennapos elvárások. De miért nem főzöl mindig, jaj nincs kedvem kitakarítani, csináld te, nem akarok a gyerekkel játszani, te vagy az anyja... (ahogy előttem írták, a kiszolgálás. így vagyunk szocializálva...)

Az álatalános magyar negativitást is idevenném. Sok okos srác (és lány....) nyafizik hogy milyen szar minden, az élet vele milyen igazságtalan, ő próbálkozik, dehát....

Ad4. Tudják hogy a nők partnerek. Megbeszélnek rövid- és hosszútávú dolgokat, és nem érzik tehernek. Ebbe az is beletartozik, hogy a "figyelmesség" nem mindig olyan alapértelmezett (ajtón előreengedés, stb), de ez csakis abból jön, hogy tudják, meg tudod csinálni. Ha kételyed van, komolyan elbeszélgetnek veled és úgy adnak tanácsot.

Még tudnám folytatni de az lehet már specifikusabb lenne páromra és a skandinávokra.

A kérdező kérdezte, de akkor a magyar srácokkal mi van? Persze kivétel tuti hogy van, mert biztos van lány akinek bejön a mi fiaink udvarlása, figyelmessége, de sok nyugati nő már a nyugati férfiaknak is "túlemancipált", ezért ez nem tipikus.

A magyar lányokat a külföldi oldalak is úgy dicsőítik egyébként a szépségük mellett (na ez rám nem túl jellemző :D) hogy háziasak és odaadóak. Ezen az én párom is meg van lepődve, pedig tényleg csak apróságokat teszek érte a 'tradicionális magyar női mértékkel' mérve. :)

Szerintem a magyar lányok a fentebb említett hosszútávú biztonsággal és támasszal, egyenrangúsággal nagyon ki tudnak virulni. Szóval ezért!

Nekem volt egy csóri ismerősöm, itthon nem volt népszerű a lányok körében. Kiment ő is nyugatra dolgozni. Talált ott egy lányt. Ott is nehezen indult be az élete és mondta, hogy pont azt szereti a barátnőjébe, hogy legatyásodva is azt mondta neki semmi gond, osztozik vele jóban rosszban. És ez egy nyugati lány volt.

Amúgy szerintem a mosatni férfiak egy része teljesen el van apátlanodva. A nőknek annyival könnyebb, hogy mi lányok beszélünk egymással és megosszuk a tapasztalataink. Amíg a női lelki és testi bajokra 50 oldal van a feminától a tudom is én miig, addig a férfiak nyűgjeivel nem nagyon foglalkoznak. Elég gyakori, hogy a nő magára marad a gyerekkel, egy fiúgyerek férfinak lenni az apjától tanulna meg.

A nők tudják, hogy versenyben vannak, de a férfiak még mindig leragadtak ott, hogy ők elég ha aranyosak, kedvesek és úgyis jön valaki. 100 beauty bolgerünk van, mert a ruha, smink sokat dob egy ember kinézetén és ezt minden lány nagyon jól tudja és aki akar él is vele. Míg a férfiaknak nagyon nincs ilyen oldaluk ahol azt írják le "hogyan légy divatos úgy, hogy még senki ne nézzen homokosnak". És ha lenne is sokan elutasítják ezt, mert nem divatmajmok. És igen itt vagyunk a "nők felszínesek" kérdéskörnél... de hát miért van az, hogy egy magyar nő nem kell a magyar férfinak, külföldön meg kapnak utána?

Én nem mondom, hogy ami ebben országban folyik az jó. Pláne nem felszabadító. De volt szerencsém külföldi országban élni, az ottani morált átvenni. És meg is tartom, pedig itthon mindenki próbálja rám ragasztani a negatívizmust. Én pedig megyek tovább vígan, az értékeim megtartva és nem érdekel, hogy mások, hogy nyavalyognak, mert az életben haladunk ezzel előrébb. Lehet, hogy 10 évig is megyek mosolyogva míg eredménye lesz, de 10 év után mondhatom: megért, elértem a célom és büszke vagyok magamra. Ez nincs meg a magyar emberekben. Ha valami nem jön össze, akkor depi van és utálkozás. Az pedig önmagunk hátráltatása. Amikor amúgy is hátrányos helyzetben vagyunk. Előrébb jutni nem egyszerű, viszont nem is lehetetlen. De sok áldozat, munka kell hozzá, és mosoly. Akkor is amikor nincs jó napom. Ez előre visz... de ha oda nem is a holtpontról mindenesetre előrébb.

Hát azért ez a történet nem olyan egyszerű, mint elsőre látszik.

Magyarország megrekedt a régi és új értékrend között valahol. Szóval kevés magyar férfi egója viselné el, ha a barátnője karrierje, fizetése, jobb lenne, és az élet minden területén sikeres. Sőt ha még gyesre is a férfi menne, biztos borulna a bili.

Ott van az elvárás társadalmilag még, hogy a férfi nyújtson anyagi biztonságot. Viszont ha ezt nem ő adja meg akkor csorbul az egója. Pár kapcsolat ment tönkre azért, mert a nő sikeresebb volt sportban, vagy mert többet keresett. Egy svéd férfi ezen nem eszi kefét, mert ott totális egyenlőség van. Egy magyar meg bedepizik tőle, hiába szeretik egymást a felek.

A nőknek azért kell "kevesebb" szempontnak megfelelni, mert elsősorban megdugni akartok minket, nem pedig társalkodónőnek az atomfizikáról. Persze ha egy kapcsolat működik és a nő marad, akkor jönnek az egyéb szempontok, minthogy tud vezetni háztartás, főzni, mosni, jól gazdálkodik a pénzzel stb. Azt ha az illető lány ezen képességeit nem maxolta ki annyira, akkor marad a csalódás, hogy belőle sem lesz társ. A mamám idejében kinézték az olyan nőt akinek ez nem ment lehetett akármilyen szép. De sosem lett családja és vénlánynak csúfolták.

Kereslet-kínálat.

De most a nagy szexuális szabatosság közepén már érik valami. Régen a prostik azért voltak főleg, hogy a férfiak perverzióit szolgálják ki. Ma amikor nincs semmi extra már az orális és anil szexben sem, pedig azért járnak a férfiak prostihoz, hogy "törődjenek velük". A barátnő feelinges lányokra a legnagyobb a kereslet. Nem perverzióról van szó, csak egy érzelmesebb aktusról. Elhitették a férfiak magukkal, hogy nekik egy nőtől csak a szex kell, és ezt ma meg is kaptátok. És lassan kezdünk visszakanyarodni oda, hogy talán ez mégsem elég.

Egy felmérés szerint mondjuk a nyugati társadalmakban, ahol a nők is építhetnek sikeres karriert és az anyagiak annyira nem számítanak, ott a férfiaknál sokkal inkább veszik figyelembe azt, hogy mennyire jól öltözött, jóképű, igényes a megjelenésére. Tehát a külsőségek dominálnak. Míg a szegényebb országokban van az, hogy egy fokkal legyen szebb az ördögnél, de legalább eltartja a családot és anyagi jólétet biztosít az már fél siker.

Ilyen tekintetben nem tudom eldönteni, hogy Magyarországot hová soroljuk. Az egyik férfi tábor arról panaszkodik, hogy csak jóképűek rúghatnak labdába, a másik szerint lehetsz öreg is csak pénzed legyen. A harmadik ezt megfejeli, és egyszerre lenned jóképűnek és dúsgazdagnak is.

Szóval az országunk megrekedt a két világ között. Egy kicsit kelet is vagyunk és egy kicsit nyugat is. És egy kicsit fel kéne ismerni, hogy a piacot a mi igényeink irányítják, úgyhogy ennek megfelelően a társkeresésben is lehetnék tudatosabbak.

Helló kérdező, 11-es vagyok. Még egy gyors reflexió erre az életvitelbei különbség-kérdésedre:

magyar viszonylatban persze, jobban élnek a skandinávok. Ugyanakkor páromnak soha, semmi nem hullott az ölébe, kőkeményen ment külföldre "kulimunkázni" (helpdeskre), évekig, 3 országba, mert pont a válság idején jött ki egyetemről. Ez is megtanította sok mindenre, ez pedig nem elérhetetlen egy magyarnak se.

A másik fele a válaszomnak kissé nyers lesz, bocsánat - de hogy mondjuk a magyar lányok nyitottabb, világlátottabb férfit választanak, egyfajta evolúció. Ez most abszolút nem ellened van, de ami itthon van párkapcsolati, házassági értékek tekintetében (mindkét nem hibás) az nagyon durva.

Ha az evolúciót nézzük, egy magyar nő összeáll egy nyitottabb, más gondolkodású nyugati sráccal - ellenállóbb gyerekek lehetnek belőle. Tudat alatt tuti ez is munkál a csajokban (bennem is).

Megint mondom, nem ellened van ez, mert ez egy normális folyamat.

És még 1, arra a kérdésre, hogy de hát a magyar srác is ugyanabból a társadalomból jön, ő miért nem kelendő -

mert a tradicionális háztartás itthon - férfi dolgozik, nő (most már) dolgozik, háztartást vezet és gyereket nevel. Meg hát még ezt is meg azt is csinál mert ezek az elvárások. Tehát ez egy kereslet-kínálat, a férfi keresi a kiszolgáló nőt (mert otthon is ezt látta), a magyar nő meg iszolgál mert csak ez van. Kivéve, hogy már nem csak ez van. :)

Szóval a nők rácsodálkoznak, hogy jé, van másképp is. De sok férfinak ez abszolút kényelmes pozíció, ami a nyugati emancipált hölgyeknek persze nem jön be.

De! Van egy kissé macsó, szuperételmes ismerősöm. Az ő felesége pl olasz, és teljesen elvarázsolta a csajt, pedig tudott volna a hölgy szerintem válogatni a latin csődörök között. Szóval, esély mindig van.