Mi van a fiatalokkal? Ez régen is így volt?

Én úgy gondolom, hogy valahol azért létezik az a jelenség, hogy manapság nehezebb ismerkedni. Én nő vagyok, nagyon jó párkapcsolatban élek, de ha körbenézel, a médiából ömlik a sok sz.r dolog, ami tulajdonképpen csak elidegeníti a két nemet egymástól és én biztos vagyok benne, hogy ez tudatos. Pár évtized múlva szerintem már általános lesz, hogy van egy egyedül élő felnőtt réteg.

A nőknek azt tolják az arcába, hogy legyen a pasi magas, jóképű, kiépült egzisztenciával rendelkező, mert nehogy már egy pár tagjaként érje el ezt, hiszen akkor már nem is életrevaló. A pasiknak meg azt, hogy ha egy nő nem lézerezteti a szőrt az ánusza körül, már igénytelen és ha elfingja magát is menekülni kell tőle. :D Tudatosan emelik az igényeket és ez bizony minden olyan kommunikációs csatornán megjelenik, ami csak létezik. Szerencsére vannak, akiket ez még nem szippantott be, de azokat sem lehet hibáztatni, akiket már igen.

Tudom, összeesküvés elmélet, de én tartom magam ehhez az elmélethez.

Ó, ez egy remek, összetett jelenség, amit nagyon sok dolog befolyásol, még címszavakban is hosszú felsorolni.

Kezdve azzal, hogy most másképp "divat" gyereket nevelni. A kisfiúkat úgy, hogy nem baj, ha sírsz. Nem baj, ha nem nyersz, a részvét a fontos. A rózsaszín is nagyon szép rajtad. Anyuci pici üntyipüntyi kisfia, majd kapsz kakaót, puszikát, és nézd a tévét.

A lányokat meg úgy, hogy ne bőgjenek, álljanak ki magukért, üssék le a kissrácot, ha a haját húzgálja, és ne érje be a győzelemnél kevesebbel.

És a csonka családok:

Kisfiúk nőnek fel nők között, férfi minta nélkül. Úgy, hogy nem baj, ha apuci elment és most más nénivel él, nem szabad rá haragudni. Ez így természetes, hogy családok szétmennek.

A lányok úgy nőnek fel, hogy egy fiúban se szabad megbízni, állj a saját lábadra, és tudd eltartani a családot, mert az a nők dolga.

Aztán telik az idő, és ezek a kisfiúk és kislányok felnőnek.

És adva van egy generációnyi anyámasszonykatonája, akinek szárazdajka kell, sír ha elutasítják, és ami nem megy, azt meg se próbálja. És ők próbálnak összejönni olyan csajokkal, akiknek nagyobb a töke, mint nekik, 22 évesen önállóak, 30 évesen eltartják az egész családot, és nem csak főzni és mosni tud, de pöpecül felfúrja a polcot is.

De: a genetikai programunk még mindig arra kódol minket, hogy fenntartsuk az emberi fajt.

A nők nem dugópajtit keresnek, hanem apát a gyerekeiknek. Olyan férfit, aki jó apa lenne a gyerekinek, megbízható, vállalja a felelősséget, önálló, stb.

Anyuci pici fiai között 90% sírva menekül egy terhességi teszt látványától is, és élete célja, hogy minél több nőt dugjon meg, következmények nélkül.

Aztán meg sírnak és csodálkoznak, hogy a mai 20 körüli lányok nem látják bennük a férfit, és inkább 35+ pasikkal állnak össze, akivel aztán gyorsan családot is alapítanak.

Egyszerűen a két nem egyre jobban távolodik egymástól, nem találkozik a kínálat és a kereslet.

A pasik címlaplányokat keresnek barátnőnek, dugópajtinak, és belebetegszenek, ha meg kell hívni a csajt egy kávéra. Álmaik netovábbja a playboy életmód, hogy hetente más cicababa pörög a farkukon.

A lányok pedig férfira vágynak, aki mellett biztonságban érzik magukat, aki apja lesz a gyereküknek, és képes elköteleződni. Ja, és az se hátrány, ha egzisztenciálisan stabil, mert egy gyereket fel kell nevelni. Egy-két kivételtől eltekintve, nem kaphatóak arra a ribizli szerepre, amire a pasik vágynak.

Tudod: kínálat, kereslet.

Csak mindenki olyat kínál, amit a másik nem egyáltalán nem akar, legalább is nem a saját korosztályából.

#14-es.

Az a baj, hogy el is hiszed, amit mondasz. A válaszod éppen olyan sztereotip, mint az itt picsogó kisgyerekeké.

Pontosan az a gond, hogy ma már a nők nagyon kis százalékára igaz, amit leírtál. És a férfiaknak is csak egy kis százaléka az az anyámasszony katonája, akit leírsz.

Melyik lepukkant hülye honlapról foglaltad össze ezt az ál-társadalomtudományos hülyeséget?