Járnátok olyan emberrel akinek már 50 sikertelen állásinterjúja volt zsinórban?

Ilyen nincs. Szakemberhiány van egy csomó területen... aki nem talál állást az lusta tanulni (átképezni magát) / hülye.

26/F

Nem. Egyszerűen nem is értem, ha 50 interjúra behívták akkor az önéletrajzzal nem lehet gond, gondolom van elég releváns tapasztalata megfelelne ha behívják de hogy 50 helyen bibi legyen az nekem hihetetlen. Valami gond lehet vele, biztos nem járnék vagy randiznék vele.

Bi nő/24

Annak idején 100+ életrajzot is beküldtem, sehova se hívtak be. Végül behívtak egy helyre és onnan is kiszórtak az 5. (!!) körben. Utána egy évig sehova se jelentkeztem, akkora csalódás volt ez. (Volt amúgy munkám, csak nem a legjobb, így nem éheztem.)

Egy év után újrakezdtem és felvettek egy szuper helyre. Azóta nagyon beindult a szekér, senior menedzser vagyok külföldön, havi 1,5 millás fizetéssel, utazgatok, repülgetek, és ez még mindig nem a végállomás csak a kezdet.

Ezúton puszilok minden aranyásó nőt, aki nem tud kitartani egy férfi mellett ha az bajban van.

Ui: több ilyen esetet is ismerek. Sőt olyat is, hogy új kapcsolatban (!) a nő tartotta el a férfit, aki nem kellett hónapokig sehova -- ma már az ember nagyon jól keres, sokszorosát a nőnek.

Meg kell látni az emberben a fantáziát. Ennyi.

Mennyi idő alatt? Miért keres állást? Mennyire szűr jól?

Nekem is lehet, hogy összejött már ennyi az elmúlt 10 évben, de jó a szűrőm, és egyébként az ilyen tapasztalataim mellett azért mindig megtaláltam a helyem a munka világában is, akár rövid, akár hosszú távon, akár azért kerestem állást, mert épp nem volt, akár azért, mert váltani kellett, akár azért, mert én akartam váltani.

Szóval önmagában az, hogy volt ennyi sikertelen állásinterjúra valakinek, mondhatnám azt is, hogy ilyen korban élünk, és ez engem egyáltalán nem lep meg. Probléma akkor van, ha ebből az egyén nem tanul, és megreked.

"Végül behívtak egy helyre és onnan is kiszórtak az 5. (!!) körben." - Így már én is jártam, ezt egyes cégek szeretik eljátszani. Egy kollégám mesélte, hogy az egyik előző helyén volt egy kolléganője, aki x évig dolgozott a cégnél, majd elkerült máshova, és újra pályázott ehhez a volt munkahelyéhez, és kb. ugyanennyi körre megfuttatták úgy, hogy ő egyébként már dolgozott ott korábban, aztán őt mondjuk felvették.

Azért az interjúkra járkálás is fárasztó tud lenni, főleg, ha sok körre futtatnak meg 1 munka miatt.

Én az elmúlt hónapokban munka mellett kerestem állást. Átszervezték az eddigi munkahelyemet és az én munkakörömet úgy, ahogy volt, megszüntették, velem pedig távmunkára kötöttek szerződést, és adtak pár hónapot állást keresni munka mellett, mielőtt érvénybe léptettük volna a távmunkaszerződést. A szabadságaimat kellett használnom arra, hogy állásinterjúra járjak, szóval szűkös volt az időkeretem, így nagyon meg kellett szűrnöm azt, hogy hova megyek el.

Az egyik helyen szintén ilyen sok körös volt a pályázat, a végén persze kiderült, hogy csak azért futtattak meg az első pár körben, hogy legyen kit kiszórni, de persze velem elhitették, hogy alkalmas vagyok. Kellett a statisztikába. Azért ez nagyon nem volt korrekt.

A következő ilyen próbálkozásnál már én mondtam azt az elején, hogy nem vagyok időmilliomos, nem akarok egy statisztikai adat lenni, erre nekem nincs kapacitásom munka melletti álláskeresőként, látom, hogy nem fogok megfelelni arra a munkakörre, pontokba szedtem, hogy miért is gondolom így, és ne húzzuk egymás idejét.

Kicsit meglepődtek, de elfogadták az érveimet és igazat adtak nekem.

Végül elfogadtam egy kb. egy hónapig tartó projektmunkát, amit mondjuk meg akartak hosszabbítani, de mivel közben máshol felkínáltak egy jobb ajánlatot is, és megfeleltem az interjún (ott nem szöszöltek, 1 kör volt és nem sokkal később már hívtak, hogy szeretnének velem dolgozni), nem fogadtam el a projektmunkára vonatkozó hosszabbítást.

Én azt mondom, hogy oda kell figyelni, szűrni kell, át kell látni a hirdetéseken, és rugalmasnak kell lenni, és ha kell, többször is átírni az önéletrajzot, lehet egyedi eszközökhöz folyamodni, én pl. összeraktam egy ingyenes weboldalt is magamnak. Nem mindenhol néztek rá, de volt, ahol igen, és volt, ahol pont ez jelentett jó pontot. Lehet videót készíteni, lehet egyedileg cégekre szabni az önéletrajzot, a jelentkezés módját... stb. Nincs olyan recept, ami mindenhova jó lesz, de nem is kell mindenhova jónak lenni. Illetve el lehet fogadni időszakosan olyan munkát is, aminél többek vagyunk, ami hosszú távon nem elég, még akár jót is tehet, felrázhat, új lökést adhat, és lehet jó pont a következő jelentkezésnél, hogy mi ennél többre vagyunk képesek, többre vágyunk, csak a nem megfelelőben nem szabad benne ragadni.

Hogy járnék-e olyan emberrel, akinek sok sikertelen pályázata volt? Attól függ, hogy miért és mennyi idő alatt volt sok sikertelen pályázata, és hogy egyébként hogyan áll az álláskereséshez, miért keres munkát, egyébként megél-e. No meg esetleg, ha éppen most keres állást, akkor elfogadja-e egy sokat tapasztalt másik embertől a tippeket.

Egy önsajnáltató önállótlan emberrel nem jönnék össze, egy olyannal, aki ugyanúgy küzd, ahogy én, és nem zárkózik el attól, hogy kipróbálja az én stratégiámat, ami lehet, hogy neki is bejön, lehet, hogy megpróbálnám.

Nem hiszem. Nem tudom elképzelni, hogy ilyen létezhet. Már 10 után azt nézném, mit cseszek el ilyen mértékben, de ötven?

Nekem van egy nagybátyám, aki rengeteg helyen fordult meg, mert tipikusan az a nagyszájú ember, aki semmit nem tud, de mindenkinél jobban tud mindent. Nagyszájú, mindig mindenkinek beszólogat, aztán meg csodálkozik, ha kirúgják.

Na, nekem ez jut eszembe. Csak állásinterjún.

29/N

Az elmúlt hónapokban, amíg állást kerestem, több olyan interjún is voltam, ahol személyesen mindig az volt, hogy igen, megfelelek, és a bérigényem is teljesen reális, teljesen normális hangnemben elbeszélgettünk az interjúztatóval, volt, ahol még telefonon is hívtak, hogy továbbküldték a cégnek az önéletrajzomat, mert első körben megfeleltem, mindenképp válaszolnak, aztán még amikor később 1-2 hét után én kérdeztem rá, hogy választ ígértek, és lehet-e tudni már valamit a kiválasztás jelenlegi állásáról, még arra sem kaptam semmilyen választ.

Nem mindig az álláskereső hibázik. Persze, a magunk részét is felül kell időnként vizsgálni, de amikor minden visszajelzés pozitív és mégse nyert, sőt, még az ígért visszajelzést is elsumákolják, ott már úgy vélem, nem csak az álláskeresőben keresendő a hiba.

Mondok én valamit, az álláspiacnak is megvannak a maga ciklusai, mikor könnyebb, mikor nehezebb. Most, mikor munkát kerestem, mondtam is a családnak meg az ismerősöknek, hogy figyeljék meg, hogy így lesz, ahogy mondom.

Nyár után, ősszel volt egy kis fellendülés az álláspiacon, de leginkább év végégi kerestek embereket a cégek, illetve a hirdetések többsége határozott időre vonatkozott. Novemberben ez a fellendülés belassult, és decemberben az ünnepek előtti időszakban már nagyon nem foglalkoztak ezzel a cégek, illetve nagyon kevesen. Minimális volt az újonnan felkerült álláshirdetés, a legtöbb automatikusan megújuló hirdetésként szerepelt az állásportálokon. Mondtam mindenkinek, hogy majd januártól várható újabb fellendülés, az ünnepek után, úgy nagyjából a tanév végéig, mert akkor meg már a suliból kikerülő friss végzősökre vadásznak a cégek. Be is jött a várt fellendülés, hirtelen több lett az új álláshirdetés a hírlevelekben is, egyik rokonom mondta is, hogy igazam lett, az ő szakmájában is sokkal több az új álláshirdetés, mint decemberben. Vége az ünnepeknek, a leállásoknak, a cégek elkezdtek dolgozni, toborozni is.

Szóval aki állást keres, annak a nyár végétől év végéig nincs egyszerű dolga, most viszont érdemes rástartolni. A diákoknak, végzősöknek meg majd tavasztól érdemes nézelődni, mert akkor meg ők lesznek a cégek elsődleges kiszemeltjei.