Nők/Lányok nagyon őszintén! Ti hogy reagálnátok ha a fiú akivel ismerkedtek bevallaná hogy rákos?

"kórházba nem kéne velem járkálnia mert biztos hogy nem megyek többet"

Akkor ki van zárva.

Bárkit támogatok nagyon szívesen, nem csak közeli barátoknak szeretek segíteni, de azt már megtanultam, hogy aki maga nem akar segítséget, azért kár bármit is tenni.

A barátomat neurológushoz kísérgetem, meg még pár helyre a betegsége miatt. Igaz, neki tulajdonképpen nem lenne baja, ha nem menne többé dokihoz ezzel a problémával, de ő mégis akar tenni valamit, és én igazából még élvezem is, hogy segíthetek neki.

Ha viszont otthon szomorkodna, hogy de rossz neki, és nem tolná el a képét egy orvoshoz akkor se, ha az élete múlik rajta, akkor nem áldoznám arra a fiatalságom, hogy leitassam a könnyeit, és ennyi, soha ne tegyünk semmit, ne lépjünk semerre. Egyrészt nem bírnám a tehetetlenséget, másrészt semmilyen téren nem szimpatikus az olyan ember, aki nem akar tenni azért, hogy neki jobb legyen. Ebbe beletartozik a tanulás, a jobb állás keresése, a hobbik terén történő önfejlesztés, és igen, a betegség kezeltetése is.

"Bocs, nem állok alá, mert nem jogos :D "

Aha értem, nem jogos, ha szerinted van egy számodra szimpatikus, szerethető férfi, és ha kiderül, hogy gyógyíthatatlan beteg, akkor te el is húzol, sőt már el is temeted fejben, mert 'úgyis vége van", neked meg jár a boldogság, mint "mindenkinek".

Elég jól ismeresem a fajtádat. Te nagyon nem azt gondolod, hogy mindenkinek jár a boldogság. Hanem azt, hogy neked jár. Te vagy az az ember, aki hallani sem akar valódi problémákról, inkább befogja a fülét, és eltakarja a szemét. Majd a közelből is eltiplizik. Tökmindegy, hogyan szépíted, akkor is jellemtelen amit írtál.