Valóban az ilyen normális (kedves, udvarias, aranyos, figyelmes, okos) férfiak kelnek el leghamarabb? Nagyon kevés ilyen férfi van?

Én ilyennek tartom magam, de még barátnőm se volt :'(

Ha ez igaz lenne, már az esküvő is meglett volna.

Jól írták már előttem is,van nagyon sok ilyen srác,milliót ismerek...

Egyiknek sincs barátnője,mert nem született jóképűnek,és innentől fogva esély 0...

A kedves, udvarias, aranyos, figyelmes, okos ÉS izmos, helyes srácok kelnek el hamar. A szimplán csak kedves, udvarias, aranyos, figyelmes, okos srácok nem sok csajnak kellenek. Rengeteg ilyen ismerősöm van az egyetemen és néhánynak 2-3 évente összejön 1-1 randi.

De ha belegondolsz, logikus, hogy ez önmagában senkit sem érdekel. Ha valaki ránéz valakire, nem azt látja, hogy az illető milyen kedves, udvarias, aranyos, figyelmes, okos. Ezeket akkor veszi észre az ember, ha megismerte a másikat. Azt meg megállapították, hogyha egy nőnél az első pár másodpercben nem kelti fel a férfi a figyelmet, akkor ott elég kis esély van kapcsolatra.

Nekem is rengeteg lány ismerősöm panaszkodik, hogy nem talál a hivatalosan elvárt széééép jelzőkkel illetett pasit. Közben meg rengeteg olyan jelentkezik, csak még magukhoz sem őszinték annyira, hogy bevallják a tényleges elvárásaikat.

Nem kell álszentnek lenni és mindjárt egyszerűbb lesz a barátnőidnek a társkeresés.

Ééés most jöhetnek a pirosak azoktól a lányoktól, akik magukra ismertek, csak kényelmetlennek találják a helyzetet.

Ezek a tulajdonságok (kedves, udvarias, aranyos, figyelmes, okos) kb semmit nem számítanak a párkeresésben sajnos. 99%-ban a külső és a szociális érzék számít (a pénz a szociális érzékbe sorolható, mint magas szociális státuszt biztosító dolog), az meg, hogy milyen a személyiséged nem érdekli a nőket. Annyit hangoztatják, hogy az első benyomás a legfontosabb, és hát mi más adná az első benyomást, mint a külső meg a szociális érzék. A legtöbben tovább nem is képesek gondolkodni, elsőre ezek alapján három másodperc alatt (ahogy a jobbnál jobb randicikkek hirdetik büszkén...) eldöntik, hogy kellesz-e vagy sem. Pontosan ezért mutogatják csomóan a pénzüket meg az izmaikat, meg ezért próbálnak minél szélesebb ismeretségi kört szerezni és ezért hanyagolják el a belső értékek fejlesztését, mert úgyis leszarja mindenki azokat. Aki meg kissé romantikusabban, naivabban látja ezt a dolgot (mint én), az még hisz abban, hogy azért csak lesz valaki, akit érdekel a személy maga, de nem akar annyira lesüllyedni, hogy felvegye az állatias, felszínes szerepeket, így hát egyedül marad...

25/F

Erre csak egy történettel tudok válaszolni. A legközelebbi lányismerősöm garantáltan olyannak tart, mint a zárójelben felsoroltak. Elkezdett nekem panaszkodni, hogy nem talál normális férfit. Pár hétre rá elmondtam neki az érzéseim, elég kulturált módon, aztán köddé vált.

Mindig ez szokott lenni a helyzet, nem az, hogy nincs normális férfi. Aki nem üt meg egy külső mércét, nem számít férfinak, csak élőlénynek. Így tényleg nehéz lehet férfit találni.

Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor ha mellé púpos, dadog, bandzsa, kiharapja a pókot a sarokból, 150 centihez 120 kiló stb., vagy épp meg se mukkanva kucorog a sarokban, és elájul, ha hozzászólnak, akkor nem.

De sztem aki TÉNYLEG normális, kedves, udvarias, figyelmes, okos, mellette határozott, férfias, és egy átlag külseje megvan, az előbb-utóbb el fog kelni. Ha nem 20, akkor 25+ évesen. Ha a hozzá illő lányokat kergeti, nem a felszínes libuskákat (ha neki is az a lényeg, hogy feszes mell, feszes segg, tökéletes arcbőr, és mellé meg se nézi, hogy milyen a lány attitűdje pl).