Ti nem féltek, hogy társkeresőn valami pszichopatába botlotok, aki később zaklatni fog, vagy legalábbis akkorát fogtok csalódni, hogy az ismerkedéstől is elmegy a kedvetek?

Már nem társkeresőzök, de régen kipróbáltam. Volt jó sok randim,és mindig olyan helyen találkoztam,ahol sok ember volt,barátaimnak előtte mindig elmondtam, hogy pontosan hol vagyok és mikor.

Csalódás pedig akkor volt, ha például egyáltalán nem úgy nézett ki az illető, mint a fényképeken...

Amikor társkeresőztem, nem mondom, hogy nem fordult meg a fejemben.

Ezért nem adtam ki személyes infót (se cím, se munkahely, se más), és a telefonszámom is csak az első randi után adtam meg.

Találkozni pedig nappal, forgalmas helyen: biztos, ami biztos.

Aki pont csak este 10 után ért rá, és inkább csak átugrana hozzám beszélgetni, az eleve felejtős.

Nem. Alapból is az van, hogy a neten ahhoz, hogy elolvass egy üzenetet, ahhoz neked kell megnyitnod, szóval egy társkeresőn max akkor tudnak zaklatni, ha ehhez te is aktívan hozzájárulsz: megnyitod a lebelét és elolvasod. Márpedig ha valakiről már tudod, hogy tőle nem akarsz több üzenetet olvasni, akkor a világ legtermészetesebb dolga, hogy nem fogsz aktívan tenni azért, hogy mégis elolvasd.

Ráadasul minden társkeresőn, közösségi oldalon, chat alkalmazáson stb-n van lehetőség letiltani / törölni a másikat, szóval azon rettegni, hogy jujj, majd biztos zaklatni fognak a társkeresőn, az egy orbitális nagy baromság és műhiszti.

A csalódás meg az élet része, tehát ha azért nem mernék belevágni dolgokba, mert jujj, mi lesz, ha véletlenül csalódom, akkor egyszerűbb már rögtön golyót repíteni az embernek a saját fejébe, mert másképp elkerülhetetlen, hogy időnként ne csalódjon az ember.

De nem is értem a kérdés által sugallt "logikát": inkább nem is próbálok ismerkedni, mert nehogy elmenjen a kedvem az ismerkedéstől...

#5-ös Te jézus mária :O

Tudnál még sorolni párat? :D