Miért van az, hogy akárhányszor elmegyek egy fesztiválra/ szabadtéri rendezvényre minden egyes alkalommal reménytelennek érzem, hogy valaha lesz csinos barátnőm?

#17: nem vak vagy, hanem elvakult. csak azt látod meg, amit meg akarsz látni és csak azt fogadod el, ami egybevág a véleményeddel, közben el se tudod képzelni, hogy máshogyan is lehet. nem vagy vele egyedül. mindenkire jellemző ez valamennyire, csak a többség nem viszi ennyire túlzásba, mint te. nem azt vitatjuk, hogy tényleg azt látod, amit elmesélsz. biztos így látod a dolgokat. csak azt mondjuk neked, hogy marhára nem biztos, hogy helyesen is értelmezed, értékeled a dolgokat, amiket látsz magad körül és ha nem is teljes mértékben, de minimum jelentős részben a saját frusztrációd fokozza fel ezt az érzést benned.

lehet, hogy tényleg előfordulnak az említett helyeken olyan mentalitású párok, emberek, akik tényleg villogni akarnak mások előtt a párjukkal, a boldogságukkal, az anyagi helyzetükkel, akármivel. nem kizárt, hogy az ilyenek tényleg rátesznek egy lapáttal, hogy feltűnőbbek legyenek és irigykedjenek rájuk. nem kizárt, hogy tényleg belefutottál ilyen emberekbe is, ami megerősíti az érzéseid megalapozottságát. de egyáltalán nem valószínű, hogy annyira sokan lennének és annyira gyakori lenne ez a jelenség, mint ahogyan te érzékeled a saját helyzetedből fakadó torzítások miatt.

a paranoiások azt hiszik, hogy mindenki őket figyeli és követi. ők sem vakok, látják is a jeleit, hogy mindenki figyeli, mindenki arra megy, ugyanazt csinálja, stb. de ettől még nem így szokott lenni, csak ők is tévesen értelmezik azt, amit ténylegesen látnak maguk körül.

igaza volt a #4-esnek, ha mást mondunk, mint amit hallani szeretnél, akkor úgyis megmagyarázod magadnak, hogy miért nincs igazunk. tudod mit? nekünk mindegy, hogy elfogadod-e a véleményünket, amit te kértél vagy nem. akár le is pontozhatsz minket. attól jobb lesz az életed? csak (ideig-óráig) megnyugtatod kicsit magad, de a helyzeted semmit sem javul tőle. vagy esetleg elgondolkodhatsz rajta, hogy talán nem véletlenül mondjuk ezeket és megpróbálhatod hasznosítani a tanácsokat.

azt mondod, hogy "a súlyom annyira nem is aggaszt, mert bármikor tehetnék ellene, de felesleges erőfeszítésnek érzem a kondizást, mert úgy is csak minimálisan lenne több esélyem és még az is lehet" tehát megmagyarázod, hogy miért nem teszel semmit és szenvedsz tovább, hogy nem javul a helyzeted. azt mondod, hogy bármikor tehetnél ellene, de nem teszel. pont olyan ez, mint amikor a dohányosok, alkoholisták, drogosok magyarázzák, hogy ők bármikor le tudnák tenni a szenvedélybetegségük tárgyát, csak épp nem akarják. mennyivel kényelmesebb megmagyarázni, hogy miért nem lehet valamit megcsinálni, mint tenni érte, hogy megtörténjen?

pontosan ez az a mentalitás az, ami a legtöbb nőnek (egyébként férfinak is) ellenszenves a vézna, vagy épp kövér (de nyugodtan ide lehet sorolni, hogy mosdatlan, szakadt, rosszul öltözött, büdös szájú, ronda fogú, zíros hajú, koszos körmű, korpás hajú, stb, gyűjtő nevén lusta/igénytelen) emberekben. nem a külsőd az eredendő probléma. lehet, hogy az egyébként fel se tűnik nekik, de ha igen, akkor is inkább ezt a mentalitást nem kedvelik, ami a külsődben nyilvánul meg. ők is tudják, hogy tehetnél ellene, hiszen ők is tesznek érte, hogy ne így nézzenek ki. és mivel ők tesznek érte, nekik sikerül is. ezért ők azt is tudják, hogy neked azért nem sikerül, mert nem teszel a fejlődésért. az meg, hogy még panaszkodsz és elégedetlenkedsz is miatta, csak mégrosszabbá teszi a dolgot. másokat okolsz érte, hogy nem fogadnak így el, miközben te magad sem fogadsz el másokat. te elvárod, hogy a nő jól nézzen ki, ebből nem engedsz, mert hát neked ezek az igényeid, bocs, nem változik. de a nő engedjen az elvárásaiból és felelj meg neki te így is, akkor is, ha vele ellentétben te sem teszel érte, hogy jobban nézz ki, mint most...

mint már írtuk páran, az edzéstől, sportolástól megerősödnél kicsit, jobban néznél ki valamivel. lehet, hogy nem oldaná meg helyből az összes gondod. magasabb tényleg nem lennél tőle, de lehet, hogy pont ez a pici hiányzik hozzá, hogy egy kicsit jobban bejöjj a csajoknak és máris több sikered lehetne. lehet, hogy nem? persze, hogy lehet. de ha ki sem próbálod, hogy ez segít-e, akkor sosem fogod megtudni, hogy segíthet-e. inkább próbálkozol tovább fejlődés nélkül, vagy megpróbálsz javítani az esélyeiden?

félsz, hogy túledzed magad és izomtibi leszel? egyelőre nincs mitől félned, mert még a kisujjad se mozdítottad meg. nyugi, az izomtibiség nem jön annyira könnyen, hogy tartanod kelljen tőle. abban az izomtibiben, amit olyan könnyen leírsz nagyon sok kemény munka van - és pont amiatt jön be jobban a csajoknak, mint te. ha nem akarsz annyira durván kinézni, akkor ne fektess bele annyi munkát, hogy úgy nézz ki. fektess bele kevesebb munkát. csináld máshogyan. edzzél más módon, más izmokra.

amit csinálsz tipikus hibája a halogatóknak. csak a végleteket látod. ha nem lehet rögtön totális sikert elérni, akkor inkább el se kezdem. a legtöbb fogyókúrás ugyanígy keresi a kifogásokat. nincs időm hetente ötször sportolni, úgyhogy inkább egyszer sem csinálom. nem tudok rögtön 30 kilót leadni, akkor inkább bele se kezdek. ez a világ legnagyobb baromsága, amit csinálsz. mindegy, hogy mit és mennyit csinálsz. ha nincs időd, energiád, kedved, akármid, hogy teljes erőbedobással csináld, akkor csináld sokkal kisebb erőbedobással. de csinálj valamit, hogy egy kicsit jobb legyen. aztán tegyél egy kicsit többet, hogy mégjobb legyen. ha nem jó irányba változol, akkor fogd vissza, amit addig csináltál és keresd meg, hogy hogyan lehetne máshogyan csinálni. esetleg konzultálj edzőkkel, táplálkozási és egyéb szakemberekkel, akik értenek ehhez.

ha naponta nyomsz 10 felülést és 10 fekvőtámaszt, meg lefutsz 1 kört a ház körül, ami max fél óra az életedből, ha nagyon lassan csinálod, attól garantáltan nem leszel izomtibi. viszont pont ennyivel kerülsz közelebb hozzá, hogy egy picit izmosabb és sportosabb legyél. nem is annyira külsőleg, mert ez szinte biztosan nem nagyon fog meglátszani a külsődön, de a gondolkodásodban igen és legalább ad egy alapot, amiről később lehet továbblépni. akkor már nem a nulláról kell elkezdened az edzést, hanem van honnan tovább növelni a terhelést, nem kell akkorát változtatnod a szokásaidon.

a sportolástól nem csak a külsőd javul, hanem az életmódod, egészséged, kondid és a gondolkodásmódod is javulna. a sportolás endorfint szabadít fel, ami javítja a közérzetet, hangulatot. új szokásokat is felvennél, amik például kompatibilisebbek egy olyan lány életmódjával, aki maga is így él. ha futsz, bicajozol, úszol, akármit csinálsz, akkor könnyebb közös nevezőt találnod egy olyan lánnyal, aki többek közt pont azért néz úgy ki, ahogyan neked tetszik, mert ő is ezeket a dolgokat csinálja, mindjárt tudtok ezekről a dolgokról is beszélgetni, sőt ha sportolsz, akkor sportolás közben is sokkal több esélyed van ismerkedni, mintha csak stírölöd a csajokat, akik edzenek. a legjobb nőkkel edző termekben, futópályákon, futóversenyeken, biciklis programokon, stb. lehet találkozni. ha te is sportolni mész oda, akkor máris közelebb vagy hozzájuk, mint most és azt látják rajtad, hogy teszel valamit önmagadért, máris sokkal elfogadóbbak lesznek a hiányosságaiddal szemben - és az is lehet, hogy már a magasságod se fogja őket annyira zavarni tőle.

a legfontosabb viszont nem a külső, hanem az értékes, érdekes és kiegyensúlyozott belső. hogy mennyire vagy értékes és érdekes, azt nem tudom megítélni, mert nem ismerlek. viszont a kérdésedből süt, hogy egyáltalán nem vagy kiegyensúlyozott. tele vagy komplexusokkal, szorongásokkal, gátlásokkal, elégedetlenséggel, keserűséggel és másokat okolsz a helyzetedért. ezek pedig valószínűleg akár akarod, akár nem, és akár feltűnik, akár nem, nagyonis érzékelhetőek és nagyon is befolyásolják a másokkal kialakuló viszonyaidat. az emberek olyanok társaságát szokták keresni, akikkel jól érzik magukat, kellemes velük tölteni az időt, jól megértik egymást, stb. ha veled nem ezt érzik beszélgetés közben, mert anélkül, hogy észrevennéd, átjön a beszédeden minaz a világfájdalom és mások okolása, ami a kérdésedben és a kommentjeidben is megjelenik, akkor lehet, hogy nem is tudatosul annyira, hogy meg tudják indokolni, hogy miért, egyszerűen csak úgy érzik, hogy nem akarnak veled lenni. erre csak az az egy megoldás van, hogy megteremtesz magadnak egy kiegyensúlyozott, harmonikus, érdekes és szórakoztató életet, amiben te jól érzed magad és ha mások is azt érzik rajtad, hogy te boldog vagy így, jól érzed magad a bőrödben, szereted az életed, akkor ők is nagyobb eséllyel akarnak majd részt venni benne.

ezt sokkal nehezebb lehet megvalósítani, mint a testi fejlődést, mert ehhez sokkal több akaraterőre, és kitartásra van szükség, ráadásul önismeret és nyitottság is kell, de nem árt a szakrétő külső segítség sem, mert a saját hibáit és hiányosságait sokkal nehezebben ismeri fel az ember, mint a külső szemlélők. érdemes lenne elmenned egy pszichológushoz, vagy személyiségfejlesztő tréningre. nem egy hátrány ilyen könyveket olvasni sem, de a könyvek nem ismernek téged és nem a tényleges, rád jellemző problémákra reagálnak, sőt tévutakra is könnyen elvisznek, mert nem adnak neked személyre szabott visszajelzéseket és motiválni, noszogatni is kevésbé tudnak, mint a szakember, aki látja a helyzeted, reakcióidat és a fejlődésedet.

Te a sajtban is csak a lyukat látod basz ki. Akkor ha annyit számít 4 cm vegyél ilyen magasítós cipőbetétet ami simán emel 4 centit és máris boldogabb leszel.

40 éves kor felett is elkezdenek gyúrni és hatalmas változásokat érnek el szóval a kor sem nagyon számít. Én lusta vagyok keresgélni videókat ,amit linkeltek az pont jó rád nézve mert a kg ugyanannyi és a magasság is hasonló,ne várd hogy korban cm-ben kg-ban detto ugyanakkora embert linkelnek mint te vagy.

Én nő vagyok (30-as) és fogyásra hajlamos (akármilyen fura, ilyen is van, miközben sok nő "fogyókúrázik"). Voltam sovány, és kerestem a kiutat, mert nem éreztem úgy jól magam, bár sokan irigykedtek rám, hogy én bármennyit ehetek, de jó nekem. Igen ám, csak soványan nagyon gyorsan levertek a lábamról az aktuális vírusok, az első őszi lehűlés... stb. Ráadásul bosszantó volt, hogy a legkisebb felnőtt ruha méret is bő volt rám. Szóval én annyira nem éreztem jól magam a bőrömben.

Futni valamiért nem igazán tudok (de nem adtam fel, csak azért is meg fogom próbálni még), kerestem a lehetőségeket, mi lenne az a mozgás, amit tudnék tartósan űzni, és segít rajtam. Megtaláltam. Ez mondjuk tipikusan női sport, szóval pasiknak nem ajánlom, de a lényeg, hogy találtam egy nekem való mozgásformát. Kb. egy év után már éreztem a hatását, és 2 év után annyit izmosodtam, hogy lecserélhettem a ruhatáramat, mert szűkek lettek a soványan vett felsőim karban, és jó lett rám a legkisebb felnőtt női nadrág méret, üdítő érzés volt, amikor először nem kellett övet vennem a nadrághoz. Sokkal jobb lett a tartásom, volt egy enyhe gerincferdülésem a sok ülőmunka következtében, ez megszűnt, ezzel együtt a hátfájásomnak is búcsút inthettem, ami korábban kínzott, beteg sem vagyok annyit, sokkal ellenállóbb lett az immunrendszerem, és valahogy jobb formája lett az egész testemnek, ráadásul növelhetem a terhelést, és fogom is. Az általános közérzetem ezzel együtt sokat javult, sokkal jobban érzem magam a bőrömben, jobb a hangulatom ennek következtében, magabiztosabb vagyok, és ezt észreveszik.

Kicsiben kezdtem, életmódot váltottam, és működik. Képet nem fogok mutatni, vagy elhiszed, vagy nem, ez engem nem érdekel, én tudom, mi az igazság a saját történetemben.

Az én testemben munka van, és szeretném, ha a párom sem lenne lusta megmozdulni, sportolni valamit, és tenni önmagáért, hogy fitt legyen, hogy egészségesebb legyen.