Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerencsétlen vagyok?
Inkább, csak jól esne végre kiírnom magamból ami bánt. Mert úgy érzem egyre jobban halmozódik és már teljesen kivagyok. Érdekelne ti mit ajánlotok segítségképpen. Minden úgy kezdődött, hogy volt egy több mint 3 éves kapcsolatom, ahol fizikailag bántalmaztak, lelkileg is. Mikor kimertem lépni ebből a kapcsolatból, megismertem egy férfit. Kapcsolatnak indultunk, majd ő nem szerette volna, így megmaradtunk a csak szexnél. Nekem már a legelső találkozásunk is óriási vonzalommal járt és ez folyamatosan csak nőtt és nőtt, minden megvan benne amire szükségem van és egyszerűen belé szerettem. Mára, így 2 év elteltével teljes bizalommá nőtte ki magát a köztünk lévő "barátság" mindent tudunk a másikról, és bármikor valami problémánk van a másikhoz fordulunk. Ő segített nekem felépülni és helyre jönni, én pedig szerelmes lettem belé. Tudom a szex vele csak nehezíti a dolgot, de legalább enyhít azon, hogy nem lehetek mindig vele. Nagyon sokszor ő is úgy viselkedik velem mintha egypár lennék. Tudom, hogy szeret, csak hiányzik az apróság amiből lehetne egy kapcsolat. Ezt is megbeszéltük már. Volt, hogy összeszedett egy lányt, elvoltak, megvoltak, aztán nem működött és szétmentek. Köztünk addig semmi nem volt. Nem régiben azt mondta, hogy azért nem talál egyikünk sem párt magának mert mi így megvagyunk egymásnak. Nem tudom.. Én is próbálkoztam nem is egyszer, feküdtem le más férfiakkal is, de egyszerűen nem megy. Nem bírok elviselni magam mellett senkit rajta kívül. Más férfival pedig a szex maga a pokol, az elején még csak-csak kívánom, aztán előbb utóbb egy rossz deszka maradok aki csak azt várja hogy vége legyen és szinte el tudnám magam sírni. Akarom, hogy működjön mással is. Ha valaki legalább kicsit is annyira el tudná érni azt a bizsergést mint ő, akkor tudom, hogy ő lenne az igazi, de így, bármit is teszek, mindig ő jár a fejemben. Sőt már annyira önzetlenül teszem amit teszek,hogy ha barátnőt akar találni, akkor még támogatom is. Lehet fáj, de szeretném, hogy boldog legyen. Nem tudom, hogy jöjjek ki ebből az egészből. Mindenki mással szemben egy érzelmi nulla vagyok. Nincsenek barátaim, soha nem is voltak igazán és azt hiszem most értem el arra a pontra, hogy kiégtem. Mára nem tudok bízni senkiben, ő pedig ezt is hamar elérte. Fogalmam sincs miből fakad ez az egész, vagy hogyan kéne leküzdeni.
21L 28F
Igazából ezt részben magadnak is köszönheted, már ami a történet második felét illeti. Amikor rájöttél, hogy ebből sose lesz kapcsolat, akkor kellett volna lépned, és megköszönnöd az eddigieket, és távoznod az életéből. Nem hibáztatni akarlak, de ideje lenne, hogy észrevedd, rajtad múlik a boldogságod, és azzal, hogy teljesen lefoglalod a figyelmedet vele, hozzá láncolod magad. Addig nem fogsz tudni tovább lépni, amíg találkoztok, tartjátok a kapcsolatot. Ha valóban eleged van, és ki akarsz ebből lábalni, akkor ideje lenne barátokat, hobbikat, életet kialakítanod magadnak. Baromi nehéz eleinte, és szenvedni fogsz, de ahogy napról napra teszel magadért, egyre könnyebb lesz.
Én sok sikert kívánok neked, vedd kezedbe az életed!
Hát igen, elérte, hogy bízzál benne és jól ki is használ. Te meg nem akarod észrevenni a nagy szerelem közepette, hogy ebbe a kapcsolatba ugyanúgy belehalsz, mint a másikba, mert szinte csak te teszel bele érzelmeket.
Amíg kötődsz hozzá, esélyed nincs másik kapcsolatra.
Nem szerencstlen vagy, csak lehet, hogy fiatal/tapasztalatlanabb/manipulálhatóbb.
Tedd fel magadnak a kérdést, hogy mit szeretnél érzelmi téren, párkapcsolatban, családalapításban 5-10 év múlva?
Ha a válaszod egyértelműen az, hogy a jelenlegi helyzet neked tökéletes 26 és 31 évesen is, akkor emellett a férfi mellett a helyed.
Ha szeretnél családot, vállalható partnert (akivel lehet együttélni, családi programokra járni, aki büszkén akad és tud felvállalni téged, ahogy te is őt), ha a jövőbeni (nem feltétlenül rövidtávú!) terveid között szerepel családalapítás, gyermekvállalás- akkor nem ez a te utad.
Akkor sem, ha nagy most a lángolás.
Viszont ebben neked kell döntened, mert a jelenlegi helyzet a partnerednek tökéletes.
Ha neked nem felel meg érzelmileg, emberileg (és több kell, mint a szex, meg a kedves szavakkal körített szex :), akkor neked kell változtatni, neked kell lépni, neked kell áldozatot hozni magadért, még ha aktuálisan kellemetlen is a szakítás.
Ez a férfi korrekt veled, mert nem ígért többet, mint amit adni tud/akar. Az a te "kockázatod", veszteséged, hogy beleszerettél.
Azért azt érdemes látnod, hogy így 2 év után igen pici (szinte nulla!) az esélye annak, hogy a későbbiekben mint valós párkapcsolat tudsz erre a férfira alapozni.
Tudom, nehéz még 21 évesen elhinni, hogy ez a hajó bizony elmenni látszik, nem tudod megváltoztatni (magától sem fog megváltozni :)- így ha te mást vagy többet akarsz, akkor neked kell lépni.
Nem kell leküzdeni semmit.
Gondold végig, hogy mit szeretél hosszútávon is az életedben és eszerint hozz döntést, ne csak a pillanatnyi érzéseid, elégedettséged szerint.
Minden jót.
39 N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!