Vannak még önbizalomhiányos lányok?

Én nagyon önbizalomhiányos vagyok,az ismerkedésben nagyban gátol. Viszont én nem lekemzelő vagyok ha valaki ismerkedik,hanem kiül az öröm az arcomra,ami néha túlzó is. Ha bókolnak,soha nem hiszem el az illetőnek,Ezáltal hazugnak tartom,és már lőttel is a kapcsolatnak.

És hogy konkrétan mi bajom van? Sok külső,kevesebb belső negatívum.

En is az vagyok. Vicces de nekem pont az ismerkedes segitett valamelyest elfogadni magamat a visszajelzesek altal. A parkapcsolatomban erzem most a hatranyat.. sajnos gyakran feluti a fejet a feltekenyseg es a bizalmatlansag pedig a parom nem ad okot ra..

Engem az altalanos iskola tett azza iletve egy nepszeru oldalon kapott anonymus kerdesek.

Én egyszerűen utálom magamat, habár az ismerkedéssel soha nem volt gondom, az önbizalomhiányom inkább egy komolyabb kapcsolatban jön elő. Nem érzem magam elég jónak, és sokan azt nem értik, hogy hiába mondják hogy így szép vagy meg úgy szép vagy, ettől nem leszek jobban. Pszichológushoz kellene mennem, de sajnos nincs pénz. Abban reménykedek, hogy a barátom tényleg szeret így is, és türelmes marad hozzám.

Egyébként még nem próbáltam önbizalom hiányos lányoknál kezdeményezni :D, de nálam teljesen úgy lehetett, ahogyan másoknál. Ha valakit elküldtem, az azért volt, mert nem volt szimpatikus, és nem a külseje, hanem a stílusa miatt.

De egyébként nagy teher egy ilyen ember, én nem tudnám elviselni magamat, szóval csak óvatosan!

Én rettenetesen önbizalomhiányos voltam, amíg nem lett párkapcsolatom.

Most sem lett tökéletes a helyzet.

Sokszor úgy érzem, hogy csak kényszerből mond néha bókot a barátom, vagy azért, hogy ne érezzem, ha egy jobb nő kerül a közelembe.

Nem bírom felfogni, hogy mitől lát szépnek, százezer hibám van, gyűlölöm ha képek készülnek rólam.

Mindenhol azt látom, hogy tökéletes lányok rohangálnak, és beférkőzik a fejembe a gondolat, hogy egyszer el fog hagyni valaki jobbért, szebbért, okosabbért.

Már úgy érzem, hogy kiszeretett belőlem, sokszor bánt és ezzel csak még lejjebb kerülök az önértékelésben.

Nem tudom hogy kell szerethető lánynak lenni, és se neki, sem másnak nem fogok megfelelni soha. Néha az is megfordul a fejemben, hogy bár csak más valaki született volna helyettem...

Én is önbizalomhiányos vagyok, bár igyekszem kitornázni belőle magam, és egész jól haladok. Múltbéli csúfolódásokra vezethető vissza, meg kihasználásokra, és arra, hogy igazából sosem tetszettem egy srácnak sem, és mindenki, akinél kezdeményeztem, visszautasított. Sajnos túl sok hibát látok magamban, és mellé azt, hogy nálam jobb emberek mászkálnak az utcán (külsőleg, belsőleg egyaránt).

Persze igyekszem mindig tudatosítani magamban az erősségeimet, és nem a hibáimra koncentrálni. Hiszen mindenkinek van mindkettőből, ettől vagyunk emberek. :)

Türelemmel.Nem fognak igent mondani a szexre pl. túl hamar. Sok idő.

Meg le se esik nekik mit akarsz, azért hidegek, mert nem is feltételezik, hogy tetszenek neked, csak ha lépsz, és lépsz és lépsz. Egyszer csak célba érsz. Könnyen zavarba jönnek, segíthet ha megbeszéled velük, ahelyett hogy letámadnád.( A külsejükkel is van bajuk, de ez gyerekkorra vissza vezethető sokszor, gyerekkori csúfolások, bántalmazások.) Ha nem vagy neki neki szimpi/vonzó, meg fogja mondani, nem keres majd, attól még őszinte, hogy nincs önbizalma.L