Szerintetek a hüseg jogosan elvarható egy kapcsolatban, hazassagban?

Én párkapcsolatban teljes hűséget várok el. Nem csak intimitás terén, hanem lelkileg is.

Amennyiben a másik fél nem érzi úgy, hogy hűséges tudna lenni hozzám, akkor nem szabad tovább húznunk egymás idejét.

Igen, jogosan elvárható. És nem csak 10-20-30 éven át, hanem 60 vagy akár 80 éven át. Szerintem lehetséges olyan belsőséges kapcsolatot kialakítani, hogy egy férfi és egy nő egyetlenek legyenek egymás számára. De ehhez mindkettejüknek akarnia kell.

Sajnos azt látom, hogy ma már az emberek többsége erre nem képes. Pontosabban nem akarja. Képes lenne rá, csak elhiteti magával, hogy nem lehetséges. Sajnos sokszor személy függő. A hűség elhatározás kérdése is és ezért azt gondolom, hogy fejben dől el.

Van már férjed, akitől elvárnád a hűséget? Úgy érzed nem hűséges hozzád? Ez egy kicsit más kérdés lenne.

Kérdező, ezek nagyon valid gondolatok.

Az én véleményem, hogy a szexuális hűség önámítás és egy önámító emberben jóval kevésbé tudok megbízni, mint egy szexuálisan eltévelyedőben.

Magam olyan végleges párkapcsolatot szeretnék, ahol a női partneremmel a kapcsolatunk alapja a tisztelet és a közös érdek, hogy sikeresen neveljünk fel egy családot. Semmi köze az érzelmekhez.

Ennélfogva nincs szerepe a szerelemnek és így az el sem múlhat, nem lehet a szakítás alapja sem.

Ő is meg én is, némileg szabályozott körülmények között félrejárhatunk, de a család és annak épsége az elsődleges.

A hűség kizárólag arra vonatkozik, hogy ezt a családot nem hagyhatja el senki. A szexuális önmegtartóztatásra egyáltalán nem.

Kérdés, hogy létezik-e olyan nő, aki számára ez az utópisztikus elképzelés ugyanilyen vonzó, mint nekem.

Miért kéne együtt maradni, ha a kapcsolat nem működik? El kell válni, nem kell szenvedni, főleg nem a gyerekekre hivatkozni és mártírkodni.

Ha minden rendben, a hűség nem okoz gondot. A szex teljesen más dimenzió egy olyan emberrel, akivel 5-10 éve ismeritek egymást, olyan mintha a gondolataid is olvasni tudná. Láttál már olyat, hogy befejezték egymás mondatát, ugyanazt mondták egyszerre? Vagy egy pillantásból tudják, mit akar a másik, mire gondol? Ez az ágyban is jelen van.

Új partnerrel, friss kapcsolatban sosem fogod ezt megtapasztalni. :)

A kapcsolat egyik alapja a hűség, az meg a jó szexen múlik. Akivel nem jó minden alkalommal, azzal ne házasodj!

Aki félrejárkál, az fog találni egy jobbat, fiatalabbat, vadabbat, stb. És lecserél.

Biztos hogy mi is találnánk jobbat egymásnál, de nem is keresünk.

Együtt vagyunk egész: házasok, társak, egy pár.

Ebbe nem fér bele harmadik.

Azt az energiát, amit új punci kergetésére használ a férjed, tőled vonja meg. Neki udvarol, vele romantikázni, vele jár találkákra, rád nincs se idő, se energia.

Azt veszed észre, hogy háztartási alkalmazott lettél, az örömöket másnál keresi.

Ezért ér véget a házasság a hűtlenséggel.

Ha ti így éltek, az egy gazdasági szövetség, egy cég, nem egy házasság.

De hidd el, ott is borul a bili, ha nem a gyerekre megy el a fizetése, hanem éttermekre, hitelszobákra, virágokra, és a saját megjelenésére. Mert az udvarláshoz ez is kell.

Te otthon főzöl, számolod a filléreket, hat éves büfifoltos pólóban, kócosan, parától hogy nincs befizetve a villany, de kéne pelenka is. Hites urad meg kiöltözik, és megy étterembe a macájával. Ezt így sántít, nem? Egy családon belül nem lehet ekkora különbség az életszínvonalban.

Sorolhatnám még.

Ha nem tudja elképzelni, hogy 50 évig csak téged öleljen, akkor ne menj hozzá. Ha olyan típus, akit csak a nő megszerzése izgat, de kapcsolatban fogságban érzi magát, akkor se, mert az ilyen nem való apának.

A házasság is kötöttség és hosszú távra szól. De elválni lehet. Aki erre nem alkalmas, az apaságtól meg fog fulladni. Örökké felelős egy gyerekért, pihenőnap nélkül, az életben ez a legszorosabb kötelék/kötöttség, ami nem csinálható vissza.

35F

#4: nem tudom, miért pontoztak le téged ennyire. Szerintem igazad van. A hűség elvárható, ugyanakkor páronként más és mást jelenthet. A hűtlenségnek nincsenek konkrétan megfogalmazott fizikális kritériumai, mint pl. mással kézfogás, csók vagy szex. A hűtlenség inkább lelki dolog. Ha ti tisztában vagytok azzal, hogy teljesen normális dolog időnként megkívánni mást (mert igenis az), és együtt megbeszélt körülmények között „elengeditek egymást”, úgy, hogy megmarad a szeretet és a bizalom, akkor jó nektek. Mi is teljesen nyíltan erre törekszünk a kapcsolatunkban.

Aki felháborodik ezen, az ne tegye. Nem az erkölcstelenséget és a hűtlenséget reklámozom, egyszerűen nincsenek illúzióim arról, hogy milyen nehézségeket okoz évtizedekig egy ember mellett lenni testileg-lelkileg. És amit leírtam, az nem megcsalás, hanem éppen a megcsalás elkerülése.

Érdekes kérdés...

Nem tudom eldönteni, hogy te vagy a nő, és a saját hűtlenségedre és kétségeidre keresel választ, vagy te vagy a férfi, és szintén a saját hűtlenséged akarod mentegetni.

Amennyiben te vagy a nő, és tényleg így gondolod, úgy azt javaslom, hogy válj el, de rohadt gyorsan!!

Egészséges kapcsolatban a nő nem értékeli le magát ennyire, nem azon kattog, hogy annyit sem érdemel meg, hogy a párja hűséges legyen, stb.

Sok pasi ilyen, a nőt lerombolja, az önbizalmát eltiporja, jön az "örülj hogy van valakid, úgyse találsz mást ha elhagylak". És a legrosszabb, hogy a nő el is hiszi egy idő után, hogy csak egy kupac sza.r és örüljön hogy talált valakit, aki nem hagyja el. Cserébe el kell néznie, ha néha félrelép, mert minden férfi hűtlen, csak más még el is hagyná, meg is verné, és ki is használná.

Nem, ez egyáltalán nem így van, sőt jelenleg is csak kihasználásról van szó, és a lelki bántalmazás tipikus esetéről. Semmivel se jobb, mint a napi rendszeres verés.

Ha a kérdező férfi, és a saját mocskára keres mentséget, akkor azt tudom mondani, hogy nem kötelező házasodni, és nem kötelező egy emberhez nyúlni 10 éven keresztül, tehát ha neked eddig nem sikerült uralkodni az állati ösztönökön, ne akarj civilizált ember képében tetszelegni.

A házassághoz és a tartós kapcsolthoz nem vagy elég érett, mondhatni az egyedfejlődésben lemaradtál valahol. Kefélgess, kalandozz, de ne tedd tönkre senki életét azzal, hogy rákényszeríted a saját torz, beteg nézeteidet.

A hűség igenis elvárható, és nem véletlen, hogy megcsalás után 99%-ban elválnak.

Valamiért ez a házasság nevű intézmény még mindig csak a hűséggel együtt működik, immár több ezer éve.

A válasz meg baromi egyszerű: ÉN képes vagyok a hűségre, nekem nincs abban lehetetlen, hogy ha egy pasi udvarol, akkor elmondjam, hogy "bocs, de férjnél vagyok". Nem kell hozzá ember feletti akarat, nem kell szuperhősnek lenni, semmi extra teljesítményt nem jelent.

Ennyit elvárok a másiktól is, elvégre neki se nehezebb ezt megtenni, mint nekem.

Ilyen marha egyszerű.

A másik fele: nekem ő egészen különleges, akihez foghatóval még nem találkoztam, emberileg, szexben egyaránt. És tudom, hogy én is különleges vagyok neki, soha senkivel nem volt még ilyen szoros kapcsolata, nem volt ilyen jó az ágyban, és nem szerette ennyire (saját bevallása szerint).

Ha nem így lenne, nem lenne a férjem, mert nem akárkihez akartam férjhez menni, csak házas legyek végre. Vele találkoztam, vele el tudok képzelni egy közös életet.

És azt kell mondjam, hogy 8 év után még jobb a kapcsolatunk, mint az elején, el se tudom képzelni az életem nélküle, vagy hogy mással szexeljek.

Mivel én hűséges vagyok ahhoz, akit szeretek, ezért azt gondolom, hogy ez a másik féltől is jogos elvárás részemről.

Persze, egy csapodár nem biztos, hogy jogosan várná el, de pl. ezért is fontos, hogy a párok ilyen téren is hasonlók legyenek. Szóval hűséges a hűségessel jól tud együttműködni, aki nyitottabb, az egy hasonló társat keressen, akivel nem lesznek viták, ha más is bejön a képbe.

6-os, 8-as

Engem nem zavar, ha lepontoznak. Teljesen normális dolog, csak az zavar, hogy nem akarnak rá érdemben reagálni.

Amúgy meg kicsinyes és önző dolognak tartom, hogy valakit önmegtartóztatásra kárhoztassak.

Miért?

Attól nekem miért lesz jobb?

Alapvető meghatározó eleme a kapcsolatoknak ma a féltékenység-bizalmatlanság-mártíromság háromszög és mennyi idő meg energia megy el ezekre?

Ha kikapcsolnánk ezeket a párkapcsolatból, hihetetlen energiák szabadulnának fel és lehetne koncentrálni a fejlődésre, a jövőre, a gyarapodásra.

Jelenleg mindenki a félelmeivel bástyázza körbe magát és szinte várja, hogy a pesszimizmusa végre önbeteljesítő jóslattá válhasson és a csalódását a világ arcába tolhassa, hogy tessék, látod világ, egy nagy szemét vagy, ahogy azt megjósoltam és minden félelmemet beigazoltad...

Sztem az emberek többsége enélkül el sem tudna már képzelni egy párkapcsolatot.

Az emberek eltorzítják saját magukat, hogy megnyerjék... mit is?