Valóban a nem helyes, nem kelendő csúnya pasik nak 30 éves koruk után jöhet el inkább a boldogság?

Apukámnak volt egy csúnya közeli jó barátja, akit már középiskola óta ismert. Örök agglegény volt, aki tavaly, 54 évesen halt meg az alkoholizmusa miatti rákban. Évente párszor én is találkoztam vele gyerekkorom óta már.

Volt az életében pár nő és a harmincas évei közepéig teljesen átlagos életet élt, de amikor úgy érezte nem tud magának nőt szerezni és családot alapítani, akkor utána az alkoholhoz nyúlt és inni kezdett. Járt dolgozni, de amúgy elvesztette minden életkedvét és a munkán kívül főleg csak ivott és TV-zett/gépezett. Az évek alatt én is láttam azért kicsit hogyan épült le, nem csak az öregedés miatt. Emlékszem hogy nézett ki 10 éves koromban és hogy mondjuk 5 évvel később.

Nem azt mondom, hogy minden csúnya férfival ez történik, de azért nem minden élet happy end.

#14-es: Sajnos már férjnél vagyok, de köszönöm :).

És mindenki megnyugtatására közlöm, hogy nekem például 28 évesen volt az első komoly kapcsolatom, miután "benőtt a fejem lágya". És bár azelőtt nekem is voltak csak a külsőn alapuló plátói szerelmeim, és volt hogy emiatt visszautasítottam átlagos srácok közeledését, nem "keféltettem magam rongyosra" senkivel. Mert nagy szerelem ide vagy oda, egy normális lánynak marad azért annyi ítélőképessége, hogy nem fekszik le valakivel akit alig ismer.

#10-es voltam.

Nekem biztos nem kéne egy kiélt "nő".

Úgyis jön a virtuális valóság és a szex robotok. :)