Mit tehetek, ha úgy érzem, nem vagyok méltó hozzá?

Nekem nem világos, hogy a művészembert ismered-e már avagy csak távolról vágyakozol arra, hogy megismerjed? A kulcskérdés az, hogy őbenne van-e érdeklődés irántad? Hogyha igen, akkor teljesen lényegtelen a végzettséged. Egyrészt mert fiatal vagy, folytathatod a tanulást ( ez ajánlatos lenne egyébként is, egy érettségi manapság alapfeltétel egy elfogadható álláshoz), másrészt mert a férfi-nő kapcsolat nem arról szól, hogy egyenlő végzettségű felek világmegváltásról folytatnak elméleti kommunikációt. Egy fenét... ha tetszel neki, akkor tökmindegy, milyen iskolád van, ha nem tetszel neki, hát akkor is tökmindegy, milyen iskolád van. A szeretetre, gondoskodásra való képesség egyébként baromi nagy érték, pláne egy érzékenyebb lelkű pasinak.

Én is ilyen művész típusú lány vagyok. Igaz van érettségim, szakmám is van, nyelvet is beszélek megértés szintjén. Nekem is van ilyen férfi az életemben, akihez kevésnek érzem magam. Ő munka, élettapasztalat szempontjából több nálam. Mégis azt gondolom, ha ezért nem kellek neki, nem tudok mit tenni akkor. Egyébként tanulni szeretnék még. Miért ne tanulhatnál? A művészlelkeknek inkább az a nehéz, hogy életképes szakmát tanuljanak, amiben el tudnak helyezkedni. Ha megszeret az nem egy papír, vagy a lexikális tudásod miatt lesz.