Miért szeret ki belőlem mindenki? Vagy miért nem szeret belém senki?

Volt már több kapcsolatom is, de kb fél év után mindegyik fiú elkezdett egyre inkább nemtörődöm módon viselkedni velem. Az első pár hónap mindig gyönyörű volt, érezték, hogy értem tényleg küzdeni kell, élvezték, hogy végre valakivel tudnak beszélgetni, én is foglalkoztam velük és a problémáikkal, és ők is az enyémekkel. Több fiú is mondta már, hogy sose volt még ennyire szerelmes, mint belém...fél évig nagyjából, majd elhagytak azzal a szöveggel, hogy kiszerettek belőlem, elmúltak az érzések stb. De ha valaki igazán szerelmes, az nem fél évig, vagy pár hónapig tart, nemde? Pedig tényleg törődtek velem. Akkor hogy lehet, hogy mégsem voltak igazán szerelmesek? Össze vagyok zavarodva teljesen. Nemrég ért véget egyébként egy kapcsolatom, ugyanígy ért véget. Megfogadtam, ha ő is csak játszik, és átver, akkor már nem fog érdekelni ez az egész "párban szeretnék élni" terv, és inkább maradok egyedül. Annyira elegem van abból, hogy egyetlen egyenes ember sem volt még az életemben...

De mit tudnék még változtatni? Már alig vitáztam, ha valami nem tetszett, szólni sem mertem. Ápolt vagyok, és nagyon sok fiúnak tetszem, de amikor tenni is kellene értem valamit (pl figyelni arra, amit mondok), akkor mindenki elpályázik. Nem azt mondom, hogy az én gondjaimmal foglalkozzon vad idegen ember, akivel újonnan ismerkedem meg, de azért az jogos, hogyha tényleg tetszem neki, akkor legalább a hobbimat vagy valamimet megjegyezze. Vagy túl sok az elvárásom?