Van aki alkoholizmushoz nyúl, mert nem bírja józanul elviselni a kilátástalan magánéletét? Nevezetesen azt a tényt, hogy sosem lesz csaja?

Amelyik ételt meg kell sózni - cukrozni az nem finom. Gondolkozz el ezen!

Én még mindig úgy vagyok vele, hogy reménykedem abban, hogy majd talán akad majd egy lány, aki elfogad. Emiatt nem is akarom tovább súlyosbítani a helyzetem alkohollal vagy más káros szenvedéllyel, mert akkor az amúgy is semmis esélyeimet még tovább rontanám. Csak hogy el tudd képzelni a helyzetem: 29 éves vagyok és még egy randi sem jött össze, pedig nagyon sokat kezdeményezek lányoknál, és nem igazán van elvárásom, ami egy lány külsejét illeti.

Papám nem tudta feldolgozni amikor fiatalon meghalt mamám ezért piához nyúlt. Egészen odáig jó kapcsolata volt a családdal, de a pia miatt elmart mindenkit. Talált maga mellé más nőt, akkor már ketten ittak és egyre mélyebben süllyedt annak ellenére hogy már elvileg volt társa. Utoljára halálos ágyán még józanul megpróbált bocsánatot kérni amiért mamám halála után megszűnt apa, nagyapa és ember lenni a pia miatt, de visszanyalt a sors és rákban meghalt, egyedül. A temetésen is gondolhatod mekkora tömeg volt. Ha te is hasonló sorsra vágysz akkor felőlem úgy rontod el az életed ahogy akarod. De régen rossz az hogy ha a boldogságodat annak függvényében méred hogy mennyi párkapcsolatod volt vagy hogy volt-e egyáltalán. Ha csak emiatt lennél boldog akkor a gondolkodásoddal van nem kicsit probléma.

Én is ezt csinálom, nekem nincs nagyobb problémám, csak én is kilátástalannak látom a jövőmet, annak ellenére, hogy minden nap bejárok az egyetemre (sajnos olyan szakot választottam amivel nehéz elhelyezkedni), korán kelek, eljárok edzeni. De ha este nem iszok nem bírok elaludni nélküle. Annyi a különbség, hogy én lány vagyok.