Kedves 30as fiatalemberek, mi az oka annak, hogy a korban hozzátok illő hölgyeket hanyagoljátok olyan fiatal leányok miatt, akik majdnem gyermekeitek lehetnének?

Én már nyugdíjkorba érek lassan, házasságban élek nálamnál másfél évvel fiatalabb feleségemmel, boldogok vagyunk, gyermekeink egyetemet végeztek, és pár éve dolgoznak már.

Őket is kérdezem az alábbiról, de nem tudnak mit mondani.

Kérlek, magyarázzátok el nekem ezt az új tendenciát, hogy lehet, hogy harmincon felüli, családalapításra érett meglett emberek nem a korosztályukkal akarnak családot alapítani?

Amikor mi voltunk fiatalok, eszünkbe nem jutott volna, hogy teszem azt, 36 évesen 21 éves gyerekekkel komoly kapcsolatba kezdjünk. Ez a másik, hogy mi huszonévesen a nekünk való huszonéves leányok közül válogattunk, és nem válogattunk sokáig, jóval több is a korosztályunkban a tartós házasság, mint a maiaknál.

És csak álmélkodom, mennyi remek karban lévő, huszonéveseket megszégyenítő, gyönyörű, okos, ápolt, kedves hölgy szaladgál egyedül a világban, mert a hozzájuk korban illő harmincasok inkább tinikorból alig kinőtt lányokkal szaladgálnak, soha nem volt még ennyi harmincas egyedülálló hölgy, mint manapság.

Huszonévesen hol voltatok, fiatalemberek?

Most amikor családot kellene alapítani, miért hagyjátok cserben a nektek teremtett generációt?

Hiszen mégse lehet várni, hogy egy fiatal, harmincpár éves ifjú nő - a ti példátokat követve - majd' ötven éves, nagypapakorú emberekkel szórakozzon.

Miért lehet ez, kérem, válaszoljatok, vitatkozni is lehet csak a személyes támadásokat kerüljük.