Csúnyább félénkebb fiúknak akiknek még nem volt emiatt kapcsolata azoknak 30 éves kor felett jön meg a szerencse?

Szerintem meg az a nagyon szomorú, ahogy az első hozzászóló egy teljesen ismeretlen nőről beszél, akiről semmit nem tudhat.

A kérdésre is válaszolva, nem tudom, mit takar a félénkség, de aki semmilyen szinten nem mer kezdeményezni, annak maximum véletlenül csúszhat be egy ilyen szerencse, talán egy dominálni vágyóbb típusú nő személyében. Az átlag nőnél azért valamilyen szinten kell kezdeményezni, lehet a fú/férfi eleinte elfogódott, azzal még nincs baj, de azért előbb-utóbb jöjjön meg a bátorsága. Különben sajnos, azt kell mondanom, nem fogják férfiszámba venni általában.

A tejet mindenki frissen szereti, ha sokáig áll, akkor viszont már nem sok embernek van ínye meginni, tekintve, hogy hamar meg tud romlani, akkor pedig vagy megy az akciós polcra a többi lejárt cucc mellé, vagy a kukába. A bort viszont senki nem issza frissen, éveket kell várni rá, hogy iható legyen, ennyi időbe telik, mire olyan szintre fejleszti magát, hogy kívánatos legyen, persze a bor is meg tud romlani, de jellemzően sokkal hosszabb ideig tud vonzó maradni.

Hogy minek is írtam le ezt a szar, 20. század eleji, olcsó költői képet? A nő olyan, mint a tej, a férfi pedig, mint a bor. A nők értéke fiatalon a legnagyobb, azonban a rövid tündöklésük után rohamosan elkezdik elveszíteni az értéküket és az akciós polcra kerülnek, vagyis az alacsonyabb igényű férfiak látóterébe. Egy fiatal férfi ezzel szemben női szemmel nézve nem igazán vonzó. Oké, szép meg minden, de az egzisztenciális hátterét jobbára csak a harmincas évei elejére, közepére tudja csak olyan szinten kiépíteni, hogy az vonzza a nőket, plusz egy férfi fizikailag a harmincas éveiben van a toppon, míg egy nő jellemzően a húszas éveiben, ergo egy férfi minél idősebb, annál vonzóbb, persze csak egy bizonyos pontig. Egy 31 éves férfi egy hasonló korú nő szemében sokkal értékesebb, mint egy 21 éves fiú egy szintén kb. ennyi idős lány szemében, hisz ennyi idősen egy férfi még csaj újbor, viszont a nő még javában friss tej, 10 év múlva azonban felcserélődnek a szerepek és az értékek megfordulnak.

Általában nem. Legalábbis én elég sok embert ismerek és akik huszonévesen sikertelenek voltak a nőknél, még negyven-ötvenesen is egyedülállóak, maximum egy-két rövidebb kapcsolatuk volt.

Persze akadhatnak kivételek, mint ahogy te is írtad a példádban. Ilyenkor vagy a férfi lesz érettebb és jobban tud bánni a nőkkel, vagy talál egy olyan nőt, aki olyan értékeket fedez fel benne, amit eddig senki. Vagy csak lemondott már a szerelemről a nő, biztonságra vágyik a nő és egy megbízható apucira a gyerekének, a srác meg pont ilyennek tűnik, sajnos ilyen is van.

De a legtöbbször inkább nőnek az igényeink a korral.

37/N

6-os vagyok, nem tehetek róla, ha ezek a tapasztalataim. Én pl. kb. 30 éves koromra "értem meg" annyira, hogy tudjam mit akarok, milyen emberrel akarom leélni az életem, mi az, ami tartósan megfog a másikban. Ezért már nem ugrottam bele szeleburdi módon egy-egy kapcsolatban, ismertem az igényeimet és rövid úton ki tudtam ismerni, testileg és lelkileg kihez tudok vonzódni és hamar kiestek a rostán, akikkel kapcsolatban úgy éreztem: nem lennénk együtt boldogok valamilyen téren.

Nem bántam meg a válogatósságomat, mert ez segített hozzá, hogy a fiatalkori ballépéseim után végre olyan embert találtam, akivel valóban illünk és évek után is vonzódunk egymáshoz testileg, lelkileg.

Úgy gondolom, persze ez csak saját vélemény, hogy egy, a kapcsolatai szempontjából igénytelen ember nem valószínű, hogy boldog lesz a kapcsolatában és így talán a másikat sem tudja boldoggá tenni és ez nem kor kérdése.