Szerintetek miért van az hogy az ember 20-on éves fejjel nem talál normális nőt?

Nem olvastam az összes választ...Viszont az elég merész és közhelyes általánosítás,hogy a szingli nők legtöbbje defektes vagy selejtes (mindegy hogyan nevezzük)!

Én egyáltalán nem érzem magam annak,vannak udvarlóim is tehát ha akarnék lehetne egy teljesen normális párkapcsolatom.A bökkenő csak az,hogy szeretek szabad lenni és nem igénylem (egyenlőre) azt,hogy legyen mellettem egy férfi aki teljesen leköt.

(6 hónapja vagyok facér és nagyon nagyon élvezem :)

Hogy a válaszra válaszoljak:

Igazad van,tényleg kevés a normális nő (bár ez relatív,ki milyen jellemet tart annak)

Az egyik réteg a szép,okos,sikeres aki beéri ennyivel,nem kell neki senki csak szex és kalandok.(mivel bárkit megkaphat,van bőség válogathat.Minek kötné le magát,ha akad mindig jobb?) Majd miután kiéli magát kb 28-29 éves korára megállapodik,akár már az első vállalkozóval.(Ezt a mai elkorcsosult világnak köszönhetjük különben,az egyenlőségnek és a mai divatos nőideálnak.)

A másik fajta a csinos,aranyos a feleség típus.Ők tényleg hamar kelendőek.Lehetnek intelligensek,de emellett teljesen egyszerűek is.

Hűségesek,bármit megengednek,megbocsájtanak így a férfi mellette mehet az ösztönök után is...:)

Ez a két főfajta szerintem.Alattuk helyezkednek el a selejtesebbek pl.Akik 22 éves korukra sem nővik ki a pubertánssal felvett viselkedéseket (netán "jelmezeket/maskarákat").Aztán így szülnek az élettársuknak a nulla háttérre.A többit szerintem ti is ismeritek.

Na nekem nőként ez jutott eszembe,és ez a véleményem erről..

A kor hibája minden.(Érdekes a nagyszüleinknek,szüleinknek nem okozott gondot a pár találás ill. Választás)

Bocsánat a helyesírási hibákért,telefonról pötyögtem.

Én nőként látom azt, hogy nem lehet normális férfit találni.

Mások állítása szerint "bombanő" vagyok, a karrieremben elég szép sikereket értem el, anyagilag sem függök senkitől. Jelentkező bőven akad, mert mindenkit "elvarázsolok", de ha valaki megtetszik és elindulna egy kapcsolat, akkor sosem lesz belőle komoly. Szeretném, ha eljárnánk néha moziba (nem kell meghívni), együtt főznénk, sétálnánk, és nem csak heti egyszer találkoznánk, de ez pár hónap után is vállalhatatlan a férfiaknak, és ezért vége lesz. Én már megállapodni szeretnék, családot alapítani, és amikor a "párom" fél év múlva is minden hétvégén a haverokkal megy bulizni, ahelyett hogy velem töltené az idejét, akkor besokallok. Sokat gondolkozok azon, hogy miért van ez így...

A másik ami érdekes dolog, hogy én naponta járok aerobikra, terembe, úszni. Szálkás, formás testem van, figyelek az étkezésemre, és a férfiak rendre elhíznak mellettem, értsétek úgy, hogy fél év alatt 10-15 kg feljön rájuk. Ritkán fürödnek, ápolatlanok lesznek. Ez normális, hogy így elengedik magukat?

28 N

#26: Attol hogy hogy szep vagy es sikeres meg nem feltetlenul fogsz kelleni a normalis ferfiaknak. A normalis ferfiak normalis not keresnek, a szepseg es a penz is fontos de nem azok a legfontosabbak.

Es persze az is elofordulhat hogy olyan vagy akit keresnenek, csak a latszat csal es plazacicanak nezel ki.

Nem igazán tudom, kit keresnek a férfiak. Művelt vagyok, kedves, házias. Tudok főzni, a lakásom csillog-villog. Másra sem vágyom, csak egy normális, biztonságos kapcsolatra. Mi kell a férfiaknak?

(26. voltam)

Én sem találok olyan férfit, aki megfelelő önbizalommal, rátermettséggel, műveltséggel és érzelmi intelligenciával rendelkezne. A legutóbbiak néhány hét/hónap után egyszerűen közölték velem, hogy "nem készültek fel erre a kapcsolatra". Pedig én semmit sem erőltettem, nem zaklatok, nem féltékenykedek, nem kérem a pénzüket. Igazi nőnek érzem magam, de már lassan kezdek belefáradni abba, hogy szeressek.

27N