Nagyon érthetetlen zenei ízlésem van? Vannak hasonlók?

Nem találtam még szinte senkit sem, se szűkebb, se távolabb környezetemben, akivel megegyezne a zenei ízlésem vagy legalább egy kicsit is hasonló lenne, és ez kissé elszomorít, mert jó lenne másokkal is osztozni ugyanazokon az érzéseken és gondolatokon.

Sokszor ahhoz, hogy megszeress valamit, ha elsőre nem is fog meg, még nehezen érthető, lehet, hogy jobban el kell benne mélyülni, megismerni és megpróbálni átélni. Ez után talán már egészen más színekben, más oldalait is látni fogjuk és elkezdhetjük értékelni.

És tudom, hogy bármennyire is jó egy szám objektíve, de az emberek ízlése különbözik és a hallatára mindenkiben más húrok pendülnek meg, van olyan is akiben semmi, sőt olyan is akiben ellenérzést válthat ki.

De én azt tapasztalom, hogy mégis az emberek többsége sokszor még csak esélyt sem ad új dolgoknak, egyáltalán nem hagyja magát elmerülni valamiben, tapasztalni és figyelni, majd anélkül hoz végső ítéletet, hogy igazán megismerné.

Türelmetlen végigmenni az úton, belépni egy folyamatba, legfeljebb bele-bele kóstol, de így közben meg se hallja az egészen átívelő dallamot, átsiklik a csúcspontokon is közönnyel, majd miután elsőre és másodjára is ugyanaz volt az ütem végül annyit mond csak, hogy ez egy monoton szar.

És ez a zenére is igaz. : D Miért nem nyitottabbak az emberek? Ez csak a mára jellemző?

(Egyébként általában az elektronikus zene aranykorszakából, a '90-2000-es évekből hallgatok leginkább trancet, gyakran houset és sok trip-hop, break-beat szerűséget. Emellett pedig egy kis pszichedelikus-rockot és rengeteg egyebet a legkülönfélébb mai underground műfajokból - pl. trap, witch, hip-hop, dub félék. Csak töredéke és más megoszlásban, de vannak itt érdekességek: goo(pont)gl/4mCFTj )