Vajon megtalálom a közép utat?

..de hogyan?

Még mielőtt bárki is félre érti, nem rinyálni, sírni, sajnáltatni akarom magam!

Tehát a "problémám", lassan 4-ik éve dolgozom folyamatosan. Persze előtte is a suli mellett. Vannak terveim, álmaim amiket meg szeretnék valósítani. Mind tárgyi, mind lelki dolgok.

A tavalyi évem nem túl szerencsés volt. Elhagyott akit a legjobban szerettem, s akivel a családot terveztem. Nagyjából már rendbe tettem a lelkem. Ennek hatására még többet dolgozom, s még kevesebbet vagy itthon.

Szeretem a munkámat, szeretem azt amit csinálok, hisz gyermek korom óta ezt akartam csinálni. De itt van a gond. Emellett nagyon szeretnék gyermeket, egy boldog családot. Viszont a munkámból kifolyólag most úgy érzem ez nehezen kivitelezhető. Sőt ha esetleg gyerek is lesz se szeretném abba hagyni, nem, nem önzőségből, hanem mert kevés szabadidővel ugyan, de annál több fizetésem van. Amiből úgy gondolom nyugodtabb életet tudnák biztosítani majd később.

Szóval Ti mint gondoltok? Mit kéne tennem?

Egyáltalán lesz olyan, ki elfogadja ezt?

Előre is köszönöm, illetve remélem, hogy sikerült rendesen megfogalmazni a mondandóm.

22F