Nektek mi volt a legrondább csalódásotok az internetes ismerkedésben?

Susogós naciban, szakadt cipőben, gyűrött pólóban és bolyhos pulcsiban jött az első randira, vénasszonyos szappanszaga volt, és úgy húsz-harminc kiló plusz volt rajta.

Az adatlapja alapján sportos, igényes.

Emellett zaklató hajlamú volt, hívogatott, üzengetett, alig tudtam levakatni.

Emellett s randi alatt kiderült az első 10 percben, hogy őt az anyja se szerette, a gyerekei bunkók, nem hajlandó gyerektartást fizetni 10 éve, mert szerinte a pékségi eladó exe bőven jól keres, hogy eltartsa a gyerekeket, szórólapozásból és segélyből él...

Egy ideig biztos voltam benne, hogy elkezdték magyar honban forgatni a rémes randit, és be lettem húzva a csőbe.

De nem.

Epp friss elmeny.: 2-3 napig beszelgettem egy lannyal, eleg fura volt mar a facebook profilja is de mivel telefonon is beszeltunk igy nem gyanakodtam annyira. Megbeszeltunk eg randit , a metronal alltam 20 percet mikor irni akartam neki mar tiltva voltam, a telefonszamom meg blokkolva.

Nem ertem ezeket az embereket minek huzzuk egymas idejet ;)

Pont innen a gyakoriról van.

Még régen az Ismerkedés topicban összeismerkedtem egy 21 éves csajjal. Kiderült, hogy ugyanabban a városban élünk, viszont mivel pont olyan műszakokban dolgoztunk, hogy nem tudtunk találkozni, ezért csak 1 hónap után tudtunk randit összehozni. A képeken, amiket küldött amúgy egy szolidan öltözködő, csinos lány volt, szóval tudtam kit kell keresnem. Egy hamburgeresnél volt a találka, én úriember módjára 10 perccel előbb érkeztem, de a csaj.... nem épp az jött el, akivel beszéltem, konkrétan egy férfi jött el, aki azt állította, hogy ő az, akivel beszéltem és ő valójában nő, csak épp férfi testben van, de amúgy viselkedés és attitűd alapján nő. Azt mondta bízik bennem annyira, hogy smink és paróka nélkül mutatkozzon, én mindeközben köpni-nyelni nem tudtam, nem tudtam eldönteni, hogy most tényleg ennyire peches vagyok, vagy csak egy nagyon komplex trollkodás áldozata vagyok. Miután kérdőre vontam, hogy miért nem osztotta meg velem azt az apró kis tény, hogy ő egy férfi, a csaj, vagyis pasi, vagyis nem tudom micsoda eléggé bepöccent és kirekesztő köcsögnek bélyegzett, aztán sírva elment, úgy, hogy ki se fizette a kávéját, szóval azért is perkálhattam.

A mai napig nem tudom, hogy ez csak valami komédia volt-e, vagy tényleg kifogtam egy ilyen embert, mindenesetre azóta kétszer is rákérdezek, hogy tényleg nő-e a nő, akivel neten ismerkedek.

1. a sablonos, vallatás szerű "ismerkedés": korod? hogy nézel ki? honnan írsz? Akkor is egyezett a város, a folytatás a srác részéről nagyon gyenge volt - surmóság a köbön.

2. fizetős ismerkedős oldalakon az, akikor meg lehet adni, hogy a srácnak mi az elvárásai a nők külsejével kapcsolatosan (max. 55-60 kg), s valamiért ezek a surmók Évek, azaz Évek óta fenn vannak ezeken az oldalakon, állandó jelleggel. Vajon miért? :P

1, Senkivel nem sikerült egy üzenetváltásnyinál hosszabb párbeszédet lefolytatni. :D :D :D :D :D :D :D

2, A kényszerflörtölős üzenetek "szia cica, van gazdád" mikor még azt se tudják, hogy nézek ki, és 90 százalék, hogy magasabb vagyok náluk. :D Ha tudnák, szerintem meg se szólítanának... :D De nem tudják, csak gondolkodás nélkül írják ezeket a hülyeségeket. Még sose akart senki megismerni, csak a felszedős szövegek jöttek.

Azért már valahogy vicces, de egyben szomorú is, hogy az internetes ismerkedésre már nem tudok reális lehetőségként tekinteni...