A különcöknek, magányos farkasoknak a mai "modern" világban lehet barátnőjük/feleségük?

A viccelődős, poénos srácokkal (nem a bunkózó parasztra gondolok) például tudok jókat beszélgetni, általában jól kijövök velük, de egy olyan gyúrásnak élővel vagy páwával nem tudnék mit kezdeni, azok sosem vonzottak különösebben. Egyszerűen nem lenne közös témánk.

Csak kár, hogy van sok normális srác, aki úgy érzi, hogy csak a "falkával" megy majd valamire ezért vakon követi a tömeget és elveszti az egyéniséget. Tényleg kár értük.

Csak úgy mellékesen megjegyzem, hogy bár szép is tud az lenni, ha egy férfi izmos és kockahas meg minden, de aki csak azért sportol, hogy kirakatba lehessen rakni nem olyan értékrenddel rendelkezik, amilyet én keresek.

Azok a lányok,akik ilyen barátra vágynak(nem pávákra),hidd el sokan vannak..csak nehezen találni rátok,pont ezért mert nem a bulikba hajtjátok a csajokat...

Lehet sablon szövegnek tűnik,de nem csak a külső számít,nagyobb az esélye annak hogy ha találsz valakit az valóban saját magadért fog megszeretni..

32N

Én is eléggé különc vagyok. Voltak barátnős próbálkozások több kevesebb sikerrel. Legutoljára egy elég komoly kapcsolatom volt de sajnos szakítás lett a vége. Néha elgondolkodom én is, hogy vajon valaha megtalálom-e azt a lányt akivel mindketten őszintén szerethetjük egymást. Néha szomorkás vagyok miatta aztán foglalkozom a kis hobbijaimmal. Az legalább leköt. :) Valahogy azt vettem észre, hogy a fiatalokat nem igazán lehet komolyan venni (eddigi tapasztalataim alapján). Az idősebbek pedig inkább a ló túloldala. Hirtelen mindenki gyereket akar, stb. Én erre még nem vagyok felkészülve. Korosztályomban pedig eléggé elvétve látni csak embert. Nem tudom mi van.. ennyien dolgoznak külföldön vagy ennyire megvan mindenkinek a társa?

25/F

Biztos lehet, de nem kell. Nálam ez olyan dolog, ha bejönne a képbe egy olyan lány (eddig 1 volt olyan), akivel azt mondom, hogy megpróbálnám ezt a párkapcsolatos dolgot, akkor nem utasítom vissza.

De viszont pont azért vagyok "magányos farkas", mert nem igazán viselek el más embert magam körül. Nekem fontosabb a szabadságom, meg hogy azt csináljam amit akarok, akkor, amikor akarom, és senki nem szólhat bele. Sokkal többet ér ez mint bárkinek a társasága. Nem vagyok túl kedves ember, eléggé érdektelenül állok az emberekhez, így biztosítom a saját nyugalmamat.

Azt vettem észre, hogy az emberek nagy része alapból arra van szocializálva, hogy legyen partiarc, sok haverral és állandó programokkal, ha pedig valaki nem igényli ezeket a dolgokat, furán néznek rá. Nem tudják, hogy van más alternatíva, saját tudatlanságuk miatt, ezért nem igazán értik meg a magunkfajtát...de nem is kell, fárasztó megértetni velük.

Érdekes, hogy ezen az oldalon mindenki "magányos farkas" meg különc aki nem bulizik/bunkó/iszik.

Csak nekem tűnnek ezek alulszocializást visszahúzódó srácoknak akik nem saját döntésből vannak egyedül?

Mellesleg leírás alapján semmi különleges nincs a kérdezőben, átlag magámyos srác aki különlegesnek próbálja beállítani a bátortalanságát.