Hogyan ne éljem bele magam abba, amire azt sem tudom, mennyi esély van?

Van egy srác az egyetemen , akivel van egy közös óránk, így találkozunk , és közöesen kell megoldanunk feladatokat.

Nekem nagyon megtetszett az egész lénye ,stílusa, van benne valami titokzatosság .. És ahogy látom,nem az a típus ,aki minden 2. emberrel ismerkedne .... Velem úgymond kénytelen beszélni a feladat miatt,és még pár emberrel , de szerintem egyébként nem beszélnénk....

Mindebből kifolyólag jó lehetőségnek látom az órákat,jobban megismerni.

Talán szimpatikus lehetek neki , vagy semleges , de szerintem unszimpatikus nem vagyok neki...

Én már beleéltem magam abba,hogy mi közelebbről megismerjük egymást...hogy egyszer kiderül ,én sem vagyok neki közömbös . Tök hülyén érzem magam , meg vagyok zavarodva , nem tudok koncentrálni ...

Nem szeretnék álmodozni,hanem a valóságot látni....de nem megy ..

19 /lány