Mi a velemenyetek a munkahelyen beluli kapcsolatokrol?

Én hiszek abban, hogy legjobb, ha házinyúlra nem lövünk. Ugyanakkor persze, vannak munkahelyi kapcsolatok, amik jól tudnak működni. Nem mindegy például a munkahelyi közeg. Engem például nagyon frusztrálna, ha tudom, hogy a hátunk mögött rajtunk csámcsognak egyesek. Ezen kívül tudni kell, hogy hol vagyunk: a munkahely munkahely, tehát turbékolni nem ott kell, mert ez másokat zavarhat. Harmadrészt tényleg nem biztos, hogy jó, ha két ember még a munkahelyen is együtt van.

Apai nagyszüleim a közös munkahelyükön jöttek össze, de nem sikerülhet mindenkinek olyan jól, ahogy nekik sikerült. Nagymamám akkor már özvegy volt, és volt egy kislánya, ő még él, apám nem nagy mesélő, de az elmondása alapján hosszú, boldog házasság volt, született 7 közös gyerekük még, egy ikerszülés, egy kislány csecsemőként meghalt a háborús időkben, utána költöztek falura, nyugodtabb környékre és nagymamám háztartásbeli lett, apám utolsó előttiként jött.

Számomra tabu, azt hiszem nem bírnám elviselni. Mondjuk még nem próbáltam.

Nem a legszerencsésebb, sok a rizikó, de csak ezért nem belemenni is butaság.

Ma már nem léteznek nyugdíjig tartó állások, simán össze lehet jönni egy munkatárssal, semmi nem garantálja, hogy 1-2 hónap múlva is munkatársak lesztek...

Ha életem szerelmét találnám meg a munkahelyemen,egyáltalán nem érdekelne a házinyúlra nem lövünk dolog...