Kibuktam orvosi egyetemről, a fiú akivel összejöhetnék, végzős orvostan hallgató. A legjobb barátai is azok. Lennének helyzetek, mikor ez problémát okozna?

Az a baj hogy te is mint sok más ember nem létező ostobaságok alapján ítéled meg saját magadat és más embereket.

Te tulajdonképpen mibe leszel szerelmes mikor egy fiúról van szó ?

A pénzébe? A lakásába? Az autójába? esetleg az iskolai végzettségébe ?

Hallottál már emberi értékekről vagy lelki dolgokról ?

Ha már valami alapján meg akarsz határozni egy embert akkor javaslom hogy legyen ez.

És az önismeretedet is az alapján kéne össze raknod hogy milyen ember vagy, nem pedig lenézni magad mert neked nem sikerült az egyetem.

Ha most lenne párom és ilyet meghallanék tőle hogy neki sikerült az egyetem nekem meg nem úgy ba.sznám ki a pi.csába hogy a lába nem érné a földet és megmondanám neki hogy ba.sszál a bizonyítványoddal te köcsög, úgyis te fogsz megdögleni orvosként elsőnek ha valami járvány üti fel a fejét és meg is érdemled.

Szerintem fel kell még dolgoznod azt, hogy "kibuktál" az egyetemről, és emiatt agyalsz ezen. Ne legyen kisebbrendűségi érzésed, a fő dolog az, hogy tovább tudsz e ezen lendülni. Másodéves orvostanhallgatóként 97 évfolyamtársammal buktam meg évismétlésre anatómiából. A mai napig életem egyik legrosszabb emléke. De azóta dolgozom már, szeretnek a betegek és meg is dícsértek a hátam mögött (szembe nem hiszem el).

Szóval-innen szép nyerni!

Amennyiben a kibukás nálad azzal járt, hogy egyetemet/szakmát váltottál, úgy lehetőséged van önmagad másik oldalának megismeréséhez és fejlesztéséhez plusz több szabadidőd lesz , amit a majdani orvos pároddal együtt tudtok tölteni.

Amiken vacillálsz és előrevetítrsz, mind lelki érettség kérdése, és ehhez ismerni kéne az illetőt! De ne gondolkozz iyesmin, ez ne tántorítson el, vágj bele a kapcsolatba!!!! ;)