Ez a rengeteg társkeresési probléma afféle pesti specialitás?

Túl hülye vagyok. Csak mondd el simán.

Vagy csak hergelni akartad a "pöstieket"?

Megyeszékhelyen a legbonyolultabb a dolog. Mindenki megy, mint egy robot, fülében a zene, rohan egész nap mert ugye kiba fontos a 10 percenként közlekedő helyi járatért szaladni, hozzászólni nem lehet, mert ugye nem is ismered, sokan is vannak, meg a töke kivan mindenkinek mindennel (ha nincs rá oka, akkor is talál), de ugyanígy sehol sem látsz az utcán padon nyugiban ülni senkit (akit mégis, az valsz az átlagosan 27 másodpercen belül felbukkanó fiújára/nőjére vár), rengeteg a kéregető és csöves, akiknek hála az ember bizalmatlanul fogadja az idegeneknek a közeledését. Tudom, mert én is megyeszékhelyen lakok, ráadásul Keleten, ahol a tarhálók száma (és emiatt az idegenekkel szembeni bizalmatlanság) még nagyobb, szóval van tapasztalatom.

Falun mennyivel egyszerűbb lehet, ahol ismerik az emberek egymást és nem kell szenvedni azzal, hogy ivászatokon kívül sehol nem lehet ismerkedni...

Én pont azt veszem észre, hogy Pesten nyitottabbak a lányok.

Én is megyeszékhelyen lakom, bár szerintem az egyik leglepusztultabb, legunalmasabban, lényegében egy haldokló városban, ahol soha nem történik semmi. (Illetve de, különböző bűncselekmények miatt gyakran emlegetik a hírműsorokban, de ez nem hiszem, hogy bármilyen helyi lakost büszkeséggel töltene el). Itt a lányok megközelíthetetlenek, flegmák, bunkók, csak a legjóképűbbeknek adnak esélyt.

@17

Nem tán a Tisza mentén fekszik ez a megyeszékhely? :D Mert én mindenkitől ezeket hallom vele kapcsolatban, pedig szerintem a legszebb város az egész országban. Na jó, a komcsi tömbházaktól eltekintve.

Falun milyen jó lehet. A "mindenki ismer mindenkit" végtelen ismerkedési lehetőségével...

Én is megyeszékhelyen lakom, nem mondanám, hogy mindenki talál itt párt, aki akar, pedig nagyon nem az ország legkisebb "nagyvárosa". (Bár nem is tudom megmondani minden szembejövőről, hogy mi a kapcsolati státusza...) A "tesz valamit a saját érdekében" édeskevés, ha nem olyanok a körülmények, a szerencse, meg az ember külső-belső adottságai. De azért köszi ezt a tanulságos megállapítást és egyben kritikát.