Félek a párkapcsolatoktól? Vajon miért?

Mindenki szerethető, de nem fog mindenki szeretni, nyilván nem is erre vágysz.

Nekem voltak barátaim, haverjaim, pasijaim, mindig pörgött körülöttem minden és én is pörögtem, nem kicsit. Kb. 22 éves koromig.

Aztán az élet lassan lemorzsolta a nagy barátokat, és kb. két ember maradt meg a baráti körömben, akit 22 éves korom előtt is ismertem már. Az igazi barátságaim ezt követően köttettek, nagyon kevés ember, de értük bármikor akár a tűzbe is mennék. Nagyon fontos, hogy ápoljuk a barátságokat, mindkét félnek mindig nagyon fontos. Életem párját tavaly találtam meg. Én szentül hittem, hogy alkalmatlan vagyok párkapcsolatra, együttélésre stb. Kiderült, hogy nem. Most vagyok 36, most lett kerek az életem.

Ne légy önbizalom hiányos. Akkor nagyon könnyen rúgnak beléd. Te is jó vagy valamiben, te is szerethető vagy.

Nem értem, minden ember szerethető, - mondjuk a hasfelmetsző tán nem annyira.

Az a két eset nem sokat jelent, ne értékeld túl, elég jellemtelen lelépés.

Jól értem eddig 2 emberről volt szó 2 kapcsolatod volt eddig?

Egyébként lehet h unalmas de szimplán lehet h csak rossz embereket fogtál ki. Kicsit naivnak is tűnsz amin nem ártana változtatni egy picit. Hamar beléjük szeretsz, elképzeled a fantasztikus jövőtöket aztán hirtelen huss és elszállt.

Az érzelmeknek lehet h nem lehet parancsolni, de próbáld meg először jobban megismerni a másikat.

A másik meg h nagyon görcsösen kezeled ezt az ismerkedést, lazábban vedd eleinte kikapcsolódásként szórakozásként buliként ne pedig úgy h az életed múlna rajta.

Egyébként milyen körökben mozogsz? Tanulsz vagy dolgozol már? Merrefelé sikerült összeszedned ezeket az embereket?