Mi a véleményetek egy olyan hìmnemű egyedről aki közel 30 évesen is otthon lakik?

"hìmnemű egyed" "csóró önbizalomhiànyos fekáliadarab"

Ha magadról írod ezt, akkor sürgősen fordulj pszichológushoz.

Ha másik emberről, akkor egy undorító féreg vagy - akár nő, akár férfi vagy.

Volt ilyen ismerősöm. Amúgy rendben volt, simán elfogadtam a hibáival, de ez a folyamatos önostorozás (eleinte tényleg igyekeztem lebeszélni róla, és meggyőzni hogy téved) durván leszívta a saját életkedvemet is.

Szóval, azzal kapcsolatban hogy otthon laksz: oké, te dolgod. De a fekáliázás miatt az a véleményem, hogy egy energiavámpír vagy, akinek sürgősen változtatnia kell az életfelfogásán (nem hibáztatlak, tudom hogy szar, nem szégyen szakmai segítséget kérni) és nem mástól várja a megoldást.

De miért csóró? Pont az lenne az értelme az otthon lakásnak, hogy tud takarékoskodni.

Valószínű csak látszatra csóró és sok megtakarítása van értékpapírokban például. Sokan ezt csinálják.

Én beszélgettem, ráadásul online, mert pont az volt a bajom hogy túl nagy melónak tűnt elbattyogni, bejelentkezni, satöbbi.

A pszichológus nem olyan, mint pl. a sebész, aki fogja a sebedet és összevarrja. A pszichológus a lelki világoddal foglalkozik, azt meg nem lehet tűvel-cérnával összefoltozni. Azt csak te tudod formálni. A pszichológus azt csinálja, hogy meghallgatja a gondolataidat - ami olyan, mint egy nagy, kusza, színes háló - és segít szép, rendezett gombolyagokba tekerni őket. Ő a gondolkodásmódodat igyekszik segíteni, hogy meglásd, mi is a probléma valódi gyökere, és mit tudsz tenni.

Szépen jellemezted magad....

Ha csak az otthonélést nézzük, az függ a ház kialakításától.

Főleg attól h családi ház vagy lakás, mennyire szűkös...mert ha éjjel figyelni kell h fel ne ébressz mást, vagy a szomszéd szobába minden áthallatszik az úgy nagyon kellemetlen. Az számomra vállalhatatlan.