A legtöbb férfi párkapcsolatban miért nem szeret vitatkozni?

Nálam a problémák megoldása megbeszélésen és nem vitákon érhető el...

Vitázni ki szeret mégis? Az alapból egy negatív beszélgetést sejtet. Főleg egy párkapcsolatban.

Értelmes intelligens vitát pedig azért valljuk be, hogy kevesen folytatnak.

Tehát a vitától nem előébb megy egy kapcsolat.

Én speciel a műbalhét, a felesleges feszültséggenerálást nem bírom, amikor nincs probléma, de ez is probléma, így lesz.

Meg amikor valamit eldönt magában a másik, hogy "biztos van valami baja" de elmondom neki, hogy nincs semmi max nehezebb napom volt, de már jön a gyanakvás, hogy de biztos valami más történt...

A veszekedés negatív töltetű szó.

Fontosnak tartom a nyílt, egyenes kommunikációt, de azt nem értem, miért kell feleslegesen veszekedést szítani.

Az a baj, hogy nagyon sok nő tényleg bolhából csinál elefántot, vagy magában tartja a gondjait és ha rá is kérdez a férfi, hogy mi a baj annyi a válasz, hogy semmi. Gondolatolvasást várnak el a férfiaktól és egyáltalán nem megbeszélni akarják a bajokat. Egyszer csak jól felcseszik az agyukat és elkezdenek kiabálni, sértegetni a férfiakat aki bár kérdezte, hogy mi a baj, vagy próbálta ő helyrehozni a nő figyelembe se vette.

Természetesen vannak normális, érett nők is és éretlen, hisztis férfiak, sőt mindkettő neműnél inkább a normális típus.

De kivételként tekinthetünk rájuk.

Amikor az ember meg van bántódva és nem akar kommunikálni, vagy csak a veszekedés van belőle mert az egó fontosabb mint a kapcsolat egyáltalán nem csoda, hogy zátonyra fut, vagy a férfi (lehet nő is) nem akar kompromisszumot kötni hiszen elhidegül tőle, vagy rendesen megutálja.